Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
2330 Az olasz legfelsőbb igazságügyi tanács - amely a mintát adhatta Horn Gyuláék változtatásához - ilyen szélesen szintén nem veszi át a bíróságok feletti igazgatási jogokat. A kilencvenes évek Magyarországának politikai erőviszonyai - beleértve ebbe a bankárpénzügyi szféra és a szellemi média szféra hatalmi viszonyait is - mindenesetre oda vezettek, hogy a bírói kar teljesen lezáródott a politikai demokrácia intézményei felé, és a költségvetési pénzek nyújtása az egyetlen szál, amelyen az összeköttetés fennmarad. Ezért fontos kiemelni azt, hogy jelenleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács állítja össze a bírósági költségvetési fejezet tervezetét, és aztán a Pénzügyminisztériummal egyeztetve alakul ki az a tervezet, amely elénk kerül az Országgyűlésben. Látni kell azonban, hogy a legtöbb fejezet költségvetési előmunkálatait végző vezetők a demokratikus vá lasztás ciklusainak megfelelően a mindenkori kormánnyal kerülnek pozícióba, és így ezek költségvetési előmunkálatai a társadalom kontrollja alatt állnak. Ezzel szemben a bírósági fejezet felett diszponáló testület nem áll semmiféle külső kontroll alatt. Ez ért fel szeretném vetni, hogy az igazságügyi tárcán keresztül történő jogpolitikai befolyás egyik eszköze lehet a jövőben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács pozíciójának megtartása mellett, ha a költségvetés bírósági fejezeteinek előmunkálataiba erőse bben beiktatnánk ezt a tárcát a jövőben, és a Pénzügyminisztérium az OIT mellett az igazságügyi tárca megfontolásait is figyelembe venné a bírósági költségvetési fejezet összeállításánál. Ez mintegy kis lépés lehetne az igazságügy börtönügyi minisztériummá degradálásának felszámolása felé és a választóknak felelős kormány jogpolitikai eszköztárának növelésében. A bíróságok 1999. évi kiadási előirányzata 29,6 milliárd, amely 9,5 milliárddal haladja a '98. évi pénzösszeget e téren. Ezt egyrészt a bírói javada lmazási rendszer emelésére kívánják fordítani, illetve néhány központi beruházásra. Ezek 4,2 milliárdot vesznek el a tervek szerint, és ezen túl 4,3 milliárd áll rendelkezésre fejlesztési feladatokra a működési kiadások terén a bíróságoknál. A Független Ki sgazdapárt - koalíciós partnereinkkel egyetértésben - elsősorban a helyi bíróságok működési feltételeinek javításában látja az igazságszolgáltatás hatékonysága növelésének az útját, hisz a bírósági eljárások igen nagy része itt zajlik le első- és végső fok on. Az állampolgárok elsősorban ebbe az irányba fogalmazzák meg elvárásaikat. Ezért kifogásunk a költségvetés szerkezetével kapcsolatban, hogy nem lehet kivenni a költségvetésből azoknak a pénzösszegeknek az arányát - az összes bírósági költségvetésen belü l , amelyek a helyi bíróságok felé áramlanak. Így - bár a '98as pénzösszeghez képest majd' 30 százalékos a bíróságra fordított pénzeszközök növekedésének az aránya - nem lehet tudni, hogy ebből mennyi megy az általunk kívánatosnak tartott irányba, a hely i bíróságok felé. Pedig látni kell, hogy az idén már a bírói kar hierarchiájának a csúcsai állítják össze a bírói költségvetés szerkezetét - az OIT , és ez óhatatlanul a felsőbíróságot fogja mindenkor előnyben részesíteni, egyszerűen abból az okból, hogy az OIT tagjai is emberek, és természetesen jobban érzik a saját felsőbírósági környezetük problémáit és az itt szükséges kiadásokat. Felmerül tehát, hogy a jövőben a bírói korporáción kívül, Országgyűlés számára tisztán elkülönítetten kellene kimutatni a h elyi bíróságok felé szánt pénzeszközök számadatait, és ekkor jobban tudnánk ellenőrizni a bírósági pénzeszközök súlypontjait, és a helyi bíróságok felé irányítani ezeket. Az Igazságügyi Minisztérium fejezetére áttérve tulajdonképpen nem marad más, mint a b üntetésvégrehajtásra fordítandó pénzeszközök szemügyre vétele. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy e tárcához került az idén a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal szervezete és költségvetése, valamivel több, mint 1 milliárd kiadással, de ennek semmi köze nincs az igazságügyi feladatokhoz, és így ezzel nem is kívánok foglalkozni. A büntetésvégrehajtási intézményekre a '99. évi költségvetési előirányzat 19,3 milliárd, ez a '98. évihez képest 23,7 százalékos növekedést jelent. Hadd jelezzem, hogy a Független Kisgazdapárt számára itt jelenik meg az egyik legnagyobb probléma a költségvetéssel. Az új kormánykoalíció számára ugyanis deklaráltan a bűnözés elleni fellépés jelenti az egyik az egyik legfontosabb
