Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
2293 középvállalkozások mindegyike érezni fogja az egészségügyi járuléknak azt az emelését, amelyet a kormány most végre fog hajtani. (9.00) A második észrevételem: hogy a kormány milyen vidéktámogatást folytat, anna k a legszebb példája éppen a miniszter úr levele, amelyet még az önkormányzati választások előtt írt. Ebből világosan kitetszik, hogy a kormány azokat az önkormányzatokat akarja támogatni, ahol a szívének kedves hatalom jön létre a választások után. Budape st nem ilyen volt, ebből következően Budapestet büntetni kell - ez a költségvetési törvényben világosan látszik is. Végül, de nem utolsósorban, ami az exportot illeti: az exportdinamika idén nem torpant meg, hála az előző évi gazdaságpolitikáknak. Viszont jövőre minden prognózis szerint - ezt a kormány sem cáfolja - ez az export vissza fog esni. Talán ennyit a tényekről. Ez még akkor is így van, ha az agrárválságot olyan szépen kezelte Torgyán miniszter úr - legalábbis a saját szavai szerint , sőt tegnap ó ta tudjuk, hogy az ön családjában szinte hemzsegnek a John Majorszintű rokonok. (Dr. TuriKovács Béla: Mi köze ehhez a költségvetésnek?! Ez a költségvetési vita?!) De szeretném hangsúlyozni, hogy az export jövő évi dinamikája akkor sem fogja elérni az ide it, ha a kormány ezt odaadja gebinbe a Torgyáncsaládnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Latorcai János képviselő ú r, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Burány Sándor képviselőtársam hozzászólására szeretnék két percben reagálni, mert úgy hiszem, hogy mindaz, amit elmondott a kis- és közepes vállalkozás ok jelenlegi sanyarú sorsáról, meghatározóan az elmúlt négy év gazdaságpolitikájának a következménye. (Közbeszólások a Kisgazdapárt padsoraiból: Így van! - Taps a kormánypártok soraiban.) Ha ugyanis a képviselőtársam venné magának azt a fáradságot, hogy fe llapozná az 1994. évi statisztikai adattárakat, akkor abban még mintegy 1,3 milliót meghaladó kis- és közepes vállalkozást látna, amelyek száma az elmúlt négy évben 1 millióra csökkent, és ebből is körülbelül 800 ezer alá ment a működőképes vállalkozások s záma. Azt hiszem, ez a szám önmagát minősíti. (Keller László: Mondd el, hogy miért!) Az pedig, hogy a társadalombiztosítási járulék csökken, úgy gondolom, csak azon társaságok számára nem jelent előnyt, amelyek nem fizetnek adót és nem fizetnek tbjáruléko t - amelyek a valóságban nem működnek. Azt hiszem, ezek olyan szempontok, amelyeket egy gazdasággal foglalkozó gazdaságpolitikusnak azért szem előtt kell tartania. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Hozzászólásra következ ik Tardos Márton képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából; őt követi majd Horváth Balázs képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Elnök Asszony! Igen tisztelt Ké pviselőtársaim! A költségvetési vita valóban az egyik leglényegesebb vagy a leglényegesebb vitája a magyar parlamenti életnek, hiszen az egy évben megtermelt jövedelmek 50 százalékának elosztásáról és központosításáról dönt a Ház, amikor a költségvetésről beszél. Hallatlanul nagy összeg ez, és nagyon nagy felelősség is. A vita sajátos módon zajlik, mert egyesek azt mondják - alapjában véve a kormánypárti képviselők zöme , hogy egy soha nem látott remek költségvetésről van szó; mások pedig arról beszélnek, hogy ebben a költségvetésben rengeteg a bizonytalanság. Járai miniszter úr határozottan
