Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2284 Az elmúlt években, a rendszerváltozástól kezdve két érvrendszer ütközik egymással. Az egyik azt mondja, hogy az önkormányzatiságot önállósággal kell megtölteni, és a normatívák felől az önálló bevételek irányába kell haladni. A másik érvrendszer azt mondja, hogy az önkormányzatok alapfeladatait garantáltan meg kell finanszírozni a normatívákkal, ezzel a mozgástér persze szűkül. Ez a javaslat a kettőt ötvözi. A közelmúltig úgy látszott, ho gy nincsen orvosság a bajokra azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre eső szja kevés, kevés az iparűzési adóbevétel, nem is volt jelentős ingatlanvagyon, és a privatizációs bevételek is elfogytak. A finanszírozási rendszer eddigi hiányosságairól áru lkodik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatására jogosult települések nagy száma. Az önkormányzati szövetségek is egyetértenek abban, hogy finanszírozási reformra van szükség, azonban a feladatok telepítésének újragondo lása mellett. A jövő iránya az újraelosztás csökkentése. A tendencia a településeken beszedett adók irányába mutat. Ebbe a változatba illeszkedik a költségvetési javaslat szerinti eljárás, mely szerint kiszámítják az adóerőt valamennyi település esetében, és kiegészítik az értékhatár alatti teljesítést. Amennyiben többlet mutatkozik az értékhatárhoz képest, akkor azt beszámítják az állami támogatásba. Megjegyzem, hogy ez egy jól működő német példát követ. Ennek a technikának az a jelentősé ge, hogy jelen esetben a kiegyenlítést valósítja meg, hiszen az adóerő jelentős különbségeket mutat. Tehát ha a normatív finanszírozás lefedné a kötelező feladatok tényleges forrásszükségletét, akkor a nagy adóerővel rendelkező települések túlfinanszírozód nának. A javaslat a személyi jövedelemadóból 40 százalékot juttat az önkormányzatoknak, úgy, hogy 15 százalékot ad a helyben termelődő adókból, az összes szjabevétel 17,5 százalékát a normatívák útján kapják az önkormányzatok, míg 7,6 százalékot - ennek a 40 százaléknak az egyötödét - használ fel a javaslat az adóerőhöz kapcsolódó kiegészítésre. Azokon a településeken, ahol nem vezettek be iparűzési adót, ott kisebb mértékben csökken a kiegészítés a tavalyihoz képest, hogy az átmenetet kevésbé nagy változá sként éljék meg. (8.10) Ahol az adóerő meghaladja a szintet, ott sávosan, progresszíven beszámítja az állami támogatásba a költségvetési javaslat. Az adóerőképesség számítása figyelembe veszi a cégek és egyéni vállalkozók tevékenységét, de az iparűzési ad ó esetében a közepes szintet használja a kalkulációban. Meghatározza a településkategóriánkénti átlagot, és ehhez viszonyít. Ez pótolja az igazgatási normatívához és a településüzemeltetési normatíva emeléséhez fűződő igények kielégítését. A főváros pozíci ója jelentősen nem változik a kiegyenlítés hatására, viszont új szabályozás lép be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása tekintetében; ezt a hosszú szóösszetételt a gyakorlatban "önhiki"nek becézzük. A fővároson belü l forrástöbblettel és forráshiánnyal rendelkező kerületek eddig óriási vitában voltak egymással. A kiugró különbségeket az eddigi forrásmegosztás nem orvosolta, maradtak alulfinanszírozott kerületek, miközben a kerületekhez viszonyítva a Fővárosi Önkormány zat túlfinanszírozott volt. A javaslat szellemes módon a Fővárosi Önkormányzat feladatává tette az úgynevezett önhikifeladatot, amelyhez csak akkor igényelhet támogatást, ha a főváros és a kerületek együttesen rászorultak a kiegészítő támogatásra. Nyilván valóan ez abban teszi érdekeltté a fővárost, hogy már a forrásmegosztás keretében létrehozza a szükséges szintű fedezetet a feladatok ellátásához. Várakozások fűződnek ahhoz, hogy az 1,9 százalékos tartalékképzést a helyi önkormányzatok támogatásából elker üljük, ugyanis ez a pozíciószámításokat, amelyek ebben a javaslatban találhatók, megváltoztatná. A főváros közlekedése napirenden van, és mivel egy fontos momentuma a javaslatnak, hogy a fővárosi 4es metróhoz kötődő támogatást elhagyja, érdemes végiggondo lni, hogy az adott pénzügyi
