Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2257 A közpénzek költségvetési tervezet szerinti osztogatása veszélyezteti az ország jövőjét és az európai uniós csatlakozás szempontjából alapvető fontosságú be ruházások, fejlesztések kivitelezhetőségét. (20.50) A jövő évben nem nő a beruházások reálértéke, és megszűnnek, illetve több tárca között szétosztogatásra kerülnek azok a pénzügyi alapok, amelyekre ezek a fejlesztések épültek. A kormányzat hosszú távú fej lesztési koncepciójának hiányát mutatja az a tény, hogy az 1999. évi törvényjavaslat kiemelt jelentőségű beruházási célprogramot nem tartalmaz - vagy csak keveset , valamint az egyéb központi beruházások későbbi ellenőrizhetőségét megalapozó részletezést sem tudott az Országgyűlés rendelkezésére bocsátani. Ennek egyenes következménye, hogy az előző kormányzat által elhatározott, illetve megkezdett fejlesztések sorsa teljesen bizonytalanná vált. Rövid távú politikai érdekekkel talán magyarázható, de az orsz ág fejlődése szempontjából megengedhetetlen a kormányzat azon törekvése, hogy az előző kormány döntéseinek megkérdőjelezése érdekében az országot és annak jelentős régióit érintő nagyberuházásokat állítson vagy lassítson le, illetve belátható időn belül el se indítson. Ennek a hatalmi harcnak kétes eredménye csak Pest megyében az új 2es főút és az M0ás körgyűrű építésének lelassítása; Budapest vízbázisa védelmében a Csepelszigeten történő környezetvédelmi beruházások, vagy a ráckevesoroksári Dunaág reh abilitációjának elmaradása, amely több százezer ott élő és nyaraló életlehetőségeit rontja. Az M0ás körgyűrű továbbépítésének lelassulása miatt Pest megye déli és keleti régióinak gazdasági hátránya tovább növekszik a nyugati területekhez viszonyítva. Az 5ös, a 4es és a 31es út budapesti bevezető szakaszán tovább romlik az amúgy is katasztrofális közlekedési helyzet. A ráckevesoroksári Dunaág rehabilitációjának elmaradása azon túl, hogy Csepelsziget vízbázisminőségét veszélyezteti, a talajvizek szenn yezésén keresztül azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország közepén egy hatalmas és gyönyörű üdülőövezet környezetvédelmi okokból használhatatlanná válik. Ez is megnehezíti az amúgy is megélhetési gondokkal küzdő helyi lakosság hosszú távú, turizmusra , falusi turizmusra és idegenforgalomra építő fejlesztési elképzeléseit. A Dunaág természeti környezetének helyreállításakor figyelembe kell venni a hozzá kapcsolódó holtágak katasztrofális helyzetét is. Ezek a holtágak - mint például a dömsödi is - megfe lelő állapotban biztosítják a belvizek elvezetését, a mezőgazdasági öntözést, valamint lehetőséget adnak kisebb turisztikai célú víziparadicsomok kialakítására. Az a 100 millió forint, amely az FVM kiadási oldalán szerepel, meggyőződésem szerint nagyon kev és ahhoz, hogy ezen a helyzeten érdemben változtatni tudjunk. A környezetvédelem és az infrastrukturális fejlesztések területén hazánknak jelentős lemaradása van, amely megnehezíti, hogy mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljunk. Ennek érdekében szükséges, hogy a kormány mielőbb a parlament elé terjessze konkrét hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, a megvalósításhoz szükséges pénzforrások megjelölésével. A Magyar Szocialista Párt képviselői módosító javaslatokkal kívánják elősegíteni, hogy a köl tségvetési pénzek - a kormányzati tervezés hiányosságai ellenére is - a társadalom számára kiemelt jelentőségű, fontos fejlesztések megvalósítását szolgálják. Ehhez kérem képviselőtársaim és a kormányzat segítségét. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Szólásra következik Czerván György képviselő úr, Fidesz; őt követi Avarkeszi Dezső. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségve téséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az agrárágazatot érintő tervekről kívánok szólni. Mielőtt azonban az agrárgazdasághoz kapcsolódó
