Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2258 konkrét lehetőségekről beszélnék, engedjenek meg néhány, a költségvetés egészével kapcsolatos gondolatot, ame lyek az 1999. évi költségvetési politika alapjául szolgáltak. Az 1999. évi gazdaságpolitika épített azokra a kedvező folyamatokra, amelyek 1998ban elindultak, és az egyensúlyjavítás terén a hatékonyságnövekedés tekintetében, valamint a növekedés nagyságre ndjében megjelentek. Ezeket a tendenciákat új célokkal, prioritásokkal egészítette ki az 1999. évi költségvetési javaslat. A kormányprogramban - és így a javaslatban is - kiemelt súllyal szerepel a közbiztonság megerősítése, a bűnözés visszaszorítása, a ki s- és középvállalkozások segítése, az oktatás esélyegyenlőségének megteremtése - hogy csak néhány tételt emeljek ki. Ami az agráriumot illeti, a kormányprogram abból indult ki, hogy Magyarország ökológiai adottságai a mezőgazdasági termelésben nemzetközi, illetve EUösszehasonlításban is igen kedvezőek. Kedvező adottságaink ellenére az agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli súlya, szerepe az elmúlt években fokozatosan csökkent. Jóllehet ez a visszaesés részben szükségszerű volt, mégis az agrárszférát gyakran sújtották elhibázott vagy elmulasztott intézkedések. A mezőgazdaság aránya a GDPből az 1980. évi 18,6 százalékról 1997re 5,7 százalékra, a beruházásokból az 1980. évi 12,1 százalékról 2,2 százalékra, az exportból - az élelmiszeriparral együtt - 23,3 szá zalékról 13 százalékra, míg az aktív keresőkből ugyanezen időszak alatt 19,5 százalékról 7,7 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelés az 1988. évi szint körülbelül 60 százalékát éri el. A restrikciós gazdaságpolitika miatt visszaesett a lakosság élelm iszerfogyasztása, erősen csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek iránti belföldi kereslet, amit az export növekedése nem tudott kiegyenlíteni. E tendenciák megállítása és megfordítása, valamint annak érdekében, hogy az agrárium és a vidék ne legyen a közelgő EUcsatlakozás kárvallottja, vesztese, a kormányzat már a következő évi költségvetésben is kiemelten kívánja kezelni e területet. Tisztelt Ház! A költségvetési tervezet agrárágazatot érintő tételeinek kiindulópontja az 1997. évi, az agr árgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatban foglalt úgynevezett reálértéktartási kötelezettség teljesítése. A reálértéktartás a tervezett 1011 százalékos inflációs ráta és az 5 százalékos tervezett gazdasági növekedés mellett 115,5116 százalékos támogatásnövekményt igényel. 1998ban a támogatások 110,3 milliárd forintot tettek, tesznek ki, ezzel szemben jövőre 130,2 milliárd forinttal számol a költségvetés. Ez 118 százalékos növekmény, tehát meghaladja a reálértéktartási követelményt. Ami a saját bevételekkel növelt teljes kiadási, pontosabban felhasználhatósági tételeket illeti, itt 1999re 161 milliárd forintos összeg jelenik meg az előző évi 134,4 milliárddal szemben, ami 119,7 százalékos növekedést jelent. Arra a kérdésre, hogy ez a támogatási összeg az agrárgazdaság részvevői számára sok vagy kevés, nagyon összetett a válasz. A bizottsági ülésen - amikor a szóban forgó témát tárgyaltuk - nagyon sok jó és főleg szakszerű javaslat hangzott el, amelyek költségvetési hatása több tíz milliárd forin tban mérhető. Ugyanakkor valamennyi képviselőtársam jól tudja, hogy a mindenkori költségvetés lehetőségei sajnos korlátozottak. Azért egy fontos dolgot szeretnék hangsúlyozni: 1997ben a GDP volumenindexének változása az előző évhez képest 104,4 százalék v olt, míg ebből a mező, vad, erdő- és halgazdálkodásé csak 98,1 százalék. Ugyanezen indexek 1998. évi várható számai: 105, illetve 97,3 százalék. Tehát amíg a nemzetgazdaság egészére nézve kedvező folyamatok indultak be, addig az agrárium területén vissza esés tapasztalható. Az 1999. évi költségvetési javaslat ugyanakkor 105 százalékos GDPnövekedéssel, és ebből 103 százalékos mezőgazdasági növekedéssel számol. Tisztelt Ház! A költségvetési mozgástér rögzítése után - ahogy mondani szokás - a lényeg már a ré szletekben van. Ennek kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy a támogatások nagy részét a termelési és piaci támogatások teszik ki, és ezen belül 1999re hangsúlyeltolódás történik a termelési támogatások javára. Néhány gondolatot szeretnék mondani az úgyn evezett intézményi garanciákról. Új lehetőségként jelenik meg egy 16 milliárdos összeg - amely az agrárhitelek 1999. évi lehetőségeihez kötődik - mint
