Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2246 követően került előirányzásra, továbbá hogy a cél jellegű, decentralizált támogatás mértéke közel másfélszeresére nő, a jövő évre vonatkozóan ugyancsak garanciát jelent a területi kiegyenlítés feltétele inek megteremtéséhez. Nagyon lényeges lesz azonban, hogy ennek az összességében elfogadható nagyságrendű fejlesztési eszköznek milyen lesz a megyénkénti megoszlása. Itt lehet majd konkrétan tetten érni, hogy a területi kiegyenlítés feltételei megyénként ho gyan mozdulnak el. A felosztás paramétereit tehát úgy kell módosítani, hogy valóban a legelmaradottabb részekre jusson a nagyobb arányú központi támogatás. A kistelepülések, főként a hátrányos helyzetűek esetében pozitívnak értékelhető az a változás is, ho gy az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás területén az 14 osztályok helyi működését külön támogatással segíti a költségvetés. Az ott élő állampolgárok életkörülményei szempontjából lényeges változásnak minősíthető ez, még akkor is, ha tudjuk, h ogy hosszabb távon a jövő generációjának tanítása, nevelése a szakosított, jobb feltételekkel bíró oktatási intézményekben nyilván eredményesebben oldható meg. Mindezekkel együtt a törvénytervezet érzékelhető módon fekteti a hangsúlyt a legrosszabb jövedel mi helyzetben lévő önkormányzatok támogatására, az esélyegyenlőség javítására. Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy a helyi önkormányzati bevételek növekedését alapozzák meg az önkormányzatokra vonatkozóan a miniszteri expozéban elhangzottak közül a köv etkezők például: Először is a vállalkozói övezeti támogatások 1999. évi folytatása durván 8,3 milliárd; a 12 milliárdos vállalkozásberuházási támogatás, az ipari parkprogram folytatása, a kiegyenlítő támogatás 10 milliárdja és a cél jellegű decentralizált alap 6 milliárdja. Mindezen önkormányzatokat érintő pozitív lehetőségekre a megörökölt terheink cipelése és megoldása mellett nyílik csak lehetőség. Hiszen senki nem számolt azzal, hogy a Postabank terhe, hiánya körülbelül 70 milliárd, hogy a tb hiánya a 100 milliárdot közelíti, s hogy a tiszai árvíz több mint 10 milliárdos fejlesztéseket követel, s hogy a gázvagyon 100 milliárdos nagyságrendű terhét - miután az előző kormány 1996ban elmulasztotta kifizetni - azt most a jelenlegi kormányzat nak kell megtennie. S ugye, az önkormányzatok meg akarják ezt kapni - itt egy pici kitérőt teszek. A települési önkormányzatok pályázati önerőalapjához mi nyújtotta a forrást az első önkormányzati ciklusban, 1990 és '94 között? (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.) A megyei vagyonátadó bizottságoktól átvett forintok, a következő ciklusban a privatizációs bevételek, és most a harmadik ciklusban vagyunk, és nem kormányzatfüggő a pénzügyi problematika (Az elnök a csengő megko cogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.) , vajh' mi lesz most a forrás? Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Megörökölt terheink közös vitele és a költségvetési törvény kereteinek korlátozott volta okán tisztelettel javaslom a költségvetési törv ény támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A Független Kisgazdapárt ideje is elfogyott. Szólásra következik Lentner Csaba képviselő úr, MIÉP; felkészül Rigler Zoltán. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! A privatizációs bevételeket a törvényjavaslat 11. melléklete tartalmazza, amely szerint 102,5 milliárd forint kiadásra kell fedezetet nyújtani a privatizációs bevételekből. A tisztelt Ház falai között a privatizációról a vita eddigi szakaszában e lismerően szóltak, ugyanakkor olyan körülményekre szeretném a figyelmet felhívni, amely az eddig lezajlott privatizációnak bizonyos garanciális, kezességvállalási elemeit felveti, és az a költségvetést fogja terhelni az elkövetkezendő időszakban.
