Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH IMRE (FKGP):
2245 megyei önkormányzatok finanszírozását azzal, hogy forráscsökkenés ne következzen be ezen önkormányzati típus esetén. Több önkormányzat a helyi adóbevé tel további növekedési ütemét irreálisnak tartja. Megjegyzem, hogy a helyi adó kivethetőségét illetően bizony az önkormányzatok igen erősen különböznek egymástól. Az szja és a számított iparűzési adó összefüggésére vonatkozóan az önkormányzatok problematik usnak tartják, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan hatásvizsgálatot, amely az szja és a normatív állami hozzájárulások, valamint a két forrástényező együttes településtípusonkénti megoszlását mutatná. Ezért nehezen kiszámítható az, hogy a javasolt s zabályozás milyen jövedelempozícióváltozásokat eredményez az egyes településtípusoknál. A jövő évi keresetnövekedés csak létszámleépítés mellett lenne megoldható a törvényjavaslat szerint. Az önkormányzatok ezt a megoldást már nem látják egészen járhatóna k, miután az elmúlt években az ide kerülő feladatok egyre szaporodtak, s a dolgozók leterheltsége nőtt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyrészt az önkormányzatok között igen nagy különbségek mutatkoznak a létszámokat illetően, másrészt ez a helyzet azé rt jöhetett létre, mert az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskör végső rendezése vagy aktualizálása már több év óta várat magára, és a közeli jövőben sem megkerülhető. (19.50) Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Akarjuk vagy se m, önkormányzati oldalról is szembesülnünk kell, és szembesülünk is - az iménti fölsorolásom is ezt példázza - az önkormányzatok és azok érdekszövetségeinek álláspontjával, s a közelítést - lehetőség szerint - meg kell, hogy tegyük. Tehát a kormányzati old alnak van mersze szembenézni az önkormányzatok problémáival, és ismeri azok tevékenységét és gondjait. A törvénytervezet változtatását indukáló önkormányzati vélemények mellett az elismerések és az elfogadások is megfogalmazódnak. Így tételesen talán ezekb ől néhányat lássunk, vagyis a kontra mellett a pro is hangozzék el! Örömmel olvasható a törvénytervezetből, hogy a forrásszabályozás alapkövetelményei hangsúlyozottabban jelennek meg a korábbinál, még úgy is, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskörrends zer 1999re kitekintve lényegében nem változik. Üdvözölhető a törvénytervezetben ehhez kapcsolódva megjelenően az, hogy a normativitás erősödő jellege mellett foglalt állást a törvénytervezet. Ez tetten érhető többek között például a közoktatáshoz korábban központosított előirányzatként kapcsolódó pénzeszközök esetében is, amelyeket a jövőben a kiegészítő támogatásként normatív módon - feladati kötöttség terhe mellett - igényelhetnek az önkormányzatok. A forrásszabályozáshoz kapcsolódóan ugyancsak támogatól ag emelem ki az adóerőképesség fogalmának megjelenését. A helyi adók és különösen az iparűzési adó jelentős bővülése következtében az önkormányzati bevételekben elviselhetetlen mértékű differenciálódás következett be az elmúlt években, ami tendenciáját te kintve fokozódott volna; az 1999. évi szabályozásban már nemcsak a személyi jövedelemadóhoz, hanem az iparűzési adóhoz kapcsolódva, a két bevételt összekapcsolva fog kialakulni a kiegészítés. Mint hátrányos helyzetű, viszonylag elmaradt fejlettségi fokú, k eletmagyarországi régióban élő polgármester, üdvözlöm a szabályozás azon részét is, hogy jövőre már nemcsak kiegészítést kapnak a rászorulók, hanem a kiugró jövedelemmel rendelkező önkormányzatok arányosan kisebb mértékű állami támogatásban részesülnek. V agyis tudjuk, a hétköznapokban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települési kör mellett megjelent egy másik településcsoport is, melyet nevezhetnénk úgy is, hogy az önhibájukon kívül előnyös helyzetű önkormányzatok. Ez - mindannyian tudjuk - nem a sz emélyi feltételeken múlik, hiszen ha játékból megcserélnénk a két önkormányzati típus vezetőit, nem történne lényegében semmilyen változás a gazdálkodást illetően. Ezzel a megoldással tulajdonképpen a kormányzat megteszi az első jelentős lépést a gazdasági és a földrajzi helyzetből adódó eltérő fejlettségi szintű önkormányzatok forráslehetőségének közelítése irányába. Ugyancsak kiemelendően fontos szabályozási cél a területi kiegyenlítés rendszerének erősítése. Azzal, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás nagyságrendje az inflációt
