Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ZILAHI LAJOS (MDF):
2222 gazdasági növekedésről, csak rossz gazdasági értékelésről hallottam. Ezt az MSZP gazdasági szakemberei fél év múlva elismerték. Itt tulajdonképpen a gazdasági növekedés visszavágásáról volt szó. Ebből kifolyólag a Kisgazdapárt áll áspontja a gazdasági növekedéssel kapcsolatban egyértelmű. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, amikor a lakásépítések beemeléséről, tehát az első lakáshoz jutás állampolgári jogáról volt szó, akkor pont a Kisgazdapárt vállalta ezt fel. Valób an a beruházások növelését kellene szorgalmazni - ebben teljes mértékben egyetértünk Bauer képviselőtársammal , csakhogy a kassza üres. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen. Hozzászólásra következik Zilahi József képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából; őt követi Gidai Erzsébet képviselő asszony, a MIÉP képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR. ZILAHI LAJOS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tis ztelt Ház! Képviselőtársaim! Az új kormány első igazi megmérettetése az általa elkészített költségvetés vitájakor történik. (18.00) Az 1999. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítésére igen szűkös idő állt rendelkezésre. A kormány mozgásterét k orlátozták a korábbi gazdaságpolitikájából adódó determinizmusok, de a törvényjavaslat előkészítése és a vitára bocsátása között eltelt időszakban is történtek olyan előre nem látható rendkívüli események, amelyek szükségszerűvé teszik az előterjesztés rés zbeni korrekcióját. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése, úgy érzem, már tartalmazza mindazokat az első lépéseket, amelyeket a kormány a hatalomra kerülés időszakában célként tűzött ki. Különösen támogathatónak érzem azokat a javaslatokat, amelyek elindítják a kedvezőtlen gazdasági adottságokkal rendelkező térségek felzárkóztatását. A központi költségvetés beruházási támogatásai hangsúlyosan kezelik a területi kiegyenlítési program felgyorsítását, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő, a nemzetközi paraméterekhez igazodó, az állami feladatkörbe tartozó termelőinfrastrukturális területek beruházásait, a transzeurópai infrastruktúrahálózatok fejlesztését. A központi költségvetési szerv fejezeti kezelésű előirányzatai funkciójukhoz igazod óan tartalmazzák az esélyegyenlőség megteremtését elindító fejlesztési kiadásokat. (A jegyzői székben Vidoven Árpád helyét Németh Zsolt, Kocsi László helyét Világosi Gábor foglalja el.) A törvénytervezet 62. §át, annak is a b) pontját szeretném kiemelni, amely szerint az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében komplexen kezelje ezen térségek fejlesztéseit. Nagy felelősség hárul a tárcák vezetőire abban, hogyan tudják összehangolni saj át munkájukat más tárcák munkájával úgy, hogy az végül szolgálja a kormány és a költségvetés célkitűzéseit. Különösen komoly odafigyelést igényel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a fejlesztési stratégiák komplex kidolgozása. A területf ejlesztést szolgáló regionális intézményrendszer kialakítása jelenti az alapját további gondolkodásunknak. A tervezésistatisztikai régiók és a regionális fejlesztési tanácsok létrehozása felelős gondolkodást kíván. Átgondolásra javaslom a döntéssorozatban a résztvevőknek továbbra is azt, hogy a hasonló társadalmigazdasági adottságú megyék alkossanak egyegy régiót, figyelemmel a történelem során kialakult kapcsolatokra is. Engedtessék meg, hogy ennek kapcsán szóljak arról, hogy például sem gazdasági, sem földrajzi kapcsolata nincs SzabolcsSzatmárBereg megyének JászNagykunSzolnok megyével, így elhibázottnak tartanám ezen két megye egy régióba való illesztését.
