Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ZILAHI LAJOS (MDF):
2223 Reményeink szerint mind a támogatási célprogramok felhasználása, mind területi megoszlása az E urópai Unióhoz való csatlakozás szellemében fogant. A törvénytervezet nyomdakész állapota óta eltelt napokban az ország több területén katasztrofális állapotokkal kellett szembenéznünk. A FelsőTiszavidéken a szerencse is mellénk szegődött, és így az embe r legyőzte a folyót. A jövő évi költségvetés a felsőTiszavidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztésére 850 millió forintot irányoz elő. Átgondolásra javaslom a kormányzatnak és a felelős tárcának, hogy 3 milliárd forinttal emelje meg az eredetileg előirán yzott összeget. Fel kell gyorsítani a program végrehajtását a közmunkaprogram eszközrendszereinek igénybevételével is. Közmunkavégzés támogatása címén a jövő évi költségvetésben 2 milliárd forint van előirányozva. Ahhoz, hogy az ár- és belvízgondjaink mego ldódjanak, 1999ben SzabolcsSzatmár megyének mintegy 2,7 milliárd forintra lenne szüksége, amiből mintegy 33,5 ezer főt tudnánk foglalkoztatni. Ez enyhítené a térség tartósan 20 százalék fölötti munkanélküliségét: 40 ezer ember megélhetési gondjait enyhí tené. Ezzel összefüggésben felül kell vizsgálnia a tárcának az érintett vízügyi igazgatóság védelmi rendszere üzemeltetési és fenntartási költségeinek nagyságrendjét is. Az árhullám okozta károk felmérése beindult. Választókörzetemben ötvenhat szatmári tel epülés és közel negyven beregi falu lakossága nézhet most szembe azzal, mit is pusztított el a víztömeg. Őszi munkájukat, a vetésterület 90 százalékát tönkretette a víz, de beszélhetünk az amúgy is rossz állapotban lévő utak fokozott igénybevételével járó nagyfokú romlásáról. A víz - ha győztünk is felette - itthagyta nyomát, figyelmeztetve: a természet ereje ma még nagyobb az emberénél. A szatmári térség az Európai Unió keleti kapujává válik, de ma még csak rozzant kis ajtó. Ahhoz, hogy az itt élő, tisztas zívű, tisztalelkű emberek meg tudjanak birkózni fennmaradásukért, a kormánynak, a tárcáknak segédkezet kell nyújtaniuk az élet megindításához. A károk számbavétele után figyeljünk oda: vane elég vetőmag az újravetéshez, vane elég eszköz a magvak földbeke rüléséhez, az eszközök el tudnake jutni a szántóföldekre. Az elkövetkezendő nyugalmasabb napok, a vészhelyzet elmúlása nem feledtetike közös gondjainkat? A Magyar Köztársaság költségvetésének kiemelt jelentőségű alrendszeréhez tartoznak a helyi önkormány zatok gazdálkodását meghatározó bevételi előirányzatok, hiszen ezek felhasználását közvetlenül érzi hazánk minden polgára. A helyi önkormányzatok költségvetési mérlege szerint a jövő évben 9,7 százalékkal több bevétellel gazdálkodhat az önkormányzati szfér a. Az egyes támogatások jogcímei, az önkormányzati feladatellátások különbségei, a kialakult ellátási színvonal eltérően hatnak az egyes önkormányzatokra. Úgy gondolom, minden önkormányzat vizsgálja azokat az elemeket, amelyek kedvezőek, illetve kedvezőtle nek számára. A költségvetés bevételi lehetőségeit meghatározó szabályozási rendszeren belül azok fontosságát emelném ki, amelyek valamennyi önkormányzatot érintik, hiszen ettől függ az önkormányzatok és intézményeik gazdálkodásának biztonsága, likviditási helyzete, a települések fejlesztési lehetőségei, a szociális juttatások lehetséges mértéke. A normatív állami támogatás és az szjanövekedés céljait tekintve az önkormányzati feladatellátást biztosító, működési jellegű előirányzatok fedezetét adja. Megítél ésem szerint a tervezet az előző évekhez képest a források igazságosabb allokációját biztosítja. E területen a "sok vagy kevés" megítélésén túl nehéz meghatározni az 1999. évi feladatok tükrében, hogy a növekmény mire elég. Ehhez át kell alakítani az állam i és önkormányzati feladatok körét és munkamegosztását. Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok szempontjából a költségvetési javaslat egyik fontos szabályozási eleme a létszám több mint 2 százalékos átlagos csökkentése. A létszámcs ökkentés differenciált kezelése önkormányzati szinteken eltérő hatású lehet. Saját területemből hozott példa szerint SzabolcsSzatmárBereg megye önkormányzatának intézményhálózatában az elmúlt évek alatt közel 20 százalékos létszámcsökkentésre került sor annak érdekében, hogy működőképességük fennmaradjon. További létszámcsökkentéssel a feladat ellátása