Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
1964 bennragadás stratégiáját sugallja. Igaz, ennek is lehet üzenet értéke a mezőgazdaság szereplői felé, de ez az üzenet számunkra elfogadhatatlan. (16.40) Néhány perccel ezelőtt Szekeres Imre képviselőtársam el mondott egy idézetet, én is szeretnék ehhez kapcsolódni. Szeretném önöknek elmondani, hogy az a gondolatsor 1994 novemberében hangzott el itt, ebben a teremben. Ha valaha lehetett, lehet az akkori idézetnek aktualitása, akkor az most van, 1998 novemberében . Erre szeretném felhívni Szájer József frakcióvezető úr figyelmét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az európai integrációs ügyek bizottsága állásfoglalásának ismertetésére megadom a szót Hörcsik Richárd úrnak. DR. HÖRCSIK RICHÁRD , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint az európai integráció iránt elkötelezett képviselő, örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy hazánk uniós csatlakozása ismét a figyelem középpontjába került. Sajátos módon erre nemcsak az elmúlt hetek külpolitikai eseményei - történetesen az a tény, hogy Magyarország november 10én végre megkezdhette az érdemi tárgyalásokat az Európai Unióval - szolgáltattak okot, hanem az előttünk fekvő, T/325. számon jegyzett 1999. évi költségvetési tervezet is. Ugyanis az európai integrációs ügyek bizottsága a múlt hét szerdáján megvitatta ezt a költségvetést, és ez - a bizottság hatéves történetében szinte először - soha n em látott aktivitást váltott ki képviselőtársainkból. Őszintén remélem, hogy ez az aktivitás tartós marad, mert az előbb említett tárgyalások megindulásával bizottságunkra egyre több és több feladat hárul. Bizottságunkat elsősorban az érdekelte, hogy a kor mány '99ben mennyit kíván fordítani közvetve és közvetlenül Magyarország európai uniós integrációjára. Bizottságunk többségi véleményének előadójaként megnyugvással közölhetem, nemcsak a tisztelt Házzal, hanem az integráció folyamatában közvetlenül vagy k özvetetten érdekelt szervezetekkel, intézményekkel s a többivel, hogy amíg az idei, tehát a '98as esztendőben a költségvetés erre a célra 2 milliárd forintot különített el, addig ezzel szemben a kormány a jövő évre ezt 6,5 milliárdra, vagyis 300 százalékk al kívánja megnövelni. Tisztelt Elnök Úr! A mostani költségvetésnek ezt az 1,9 százalékos tételét lehet bírálni, hogy kevés, hogy nem elég és több kellene, mint ahogy néhány ellenzéki képviselőtársam tette. Úgy vélem, mindez nem von le semmit abból a tényb ől, hogy az 1999es költségvetés a kormány programjából következően is, a Magyar Köztársaság legfontosabb külpolitikai prioritásának megfelelően nagyságrendekkel több pénzt különített el integrációs célra, mint az előző kormány. Így végképpen nem értem ell enzéki képviselőtársaim megütközését, mivel az előző év költségvetése az EUs felkészülés szintén érzékeny időszakában 2 milliárd forintot szánt ezekre a célokra. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy az EUs felkészülésnek folyamatosnak kell lennie, még akkor is, ha kormányváltás történt, még akkor is, ha az integráció stációi különböző intenzitásúak és más költségvetési kihatásúak. Ezért nem értem, hogy ezen folyamat részeként hogyan lehet elégtelen a 6,5 milliárd forint, a 300 százalékos emelés, ha az i dén, a screening és az érdemi tárgyalások megindulásának évében 2 milliárd forint még elégségesnek bizonyult. Nos, a kritika tárgyát képező 6,5 milliárd forint egyébként az integrációs költségeknek csak a közvetlen ráfordításait testesíti meg. Léteznek azo nban olyan közvetett költségek is, amelyek szintén fontos részét képezik a hazai integrációs felkészítésnek, s ez pedig nem más, mint a Pharepénzek kofinanszírozása, ami egyes számítások szerint közel 15 milliárd forintot tesz ki. Ahogyan a bizottsági ülé sen is elhangzott, a Pénzügyminisztérium többszöri egyeztetés után pótlólag be fogja nyújtani a kofinanszírozás tételes, egyes tárcánkénti lebontását, amit az ÁSZ szakértője üdvözölt. Nem értem az ellenzék kritikáját
