Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KARL IMRE, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
1965 ebben a tekintetben sem, amikor részben éppen a felmerült hazai finanszírozási problémák miatt elveszített Pharepénzek ösztönözték a kormányt arra, hogy jól látható tételekként jelenítsék meg ezeket a pénzeket. Tisztelt Elnök Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy a '95ös Pharepénzek felhasználás áról történő tervezések már az akkori kormány előtt történtek. Azt is tudjuk, hogy a pénzek felhasználása nem száz százalékban a kormány felügyelete alatt zajlik. S látjuk azt is, hogy voltak rossz projektek. A lengyel példán okulva pedig senki sem akart a költségvetést komolyan destabilizáló 100 millió ECUs büntetést fizetni a rosszul felhasznált pénzek után. Éppen ezen tények tudatában, a további tervezhetőség érdekében jelennek meg e nevesített tételek. A költségvetés ilyen vonatkozású átláthatósága ped ig tételesen új dolog. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Elnök Úr! Bizottságunk a '99. évi költségvetést általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler F erenc) : A megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Karl Imre képviselő úrnak. DR. KARL IMRE , az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt szerdán, november 11én az európai integrációs ügyek bizottsága is megtárgyalta a T/325. számú, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése című törvényjavaslatot. Ahogy az a bejelentésben elhangzott, és az előttem szóló, a többségi véle ményt elmondó is közölte, a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A szavazási arány 14:10 volt. A kormánypárti képviselők a javaslat általános vitára való alkalmassága mellett, az ellenzéki képviselők az általános vitára való alkalma sság ellen szavaztak. A bizottsági vitára valóban egy nagyfokú intenzitás volt jellemző, ahogy ezt a többségi vélemény előadója, Hörcsik Richárd úr is mondta, ami viszont abból állt, hogy az ellenzéki képviselők egymás után mondták el véleményüket, éppen e zért nagy érdeklődéssel hallgattam azt, hogy a többségi vélemény megfogalmazása végeredményben milyen érveket fog felsorakoztatni. Nos, itt tulajdonképpen nem is a vitát, hanem az ellenzéki képviselőtársaim, a szocialista és a szabaddemokrata képviselők ál tal elmondottakat kell majd összefoglalnom. Először is szeretném elmondani, hogy nem ellenzéki mivoltunk miatt voltunk kénytelenek az 1999. évi költségvetési javaslatot nem megszavazni, hanem azért, mert ez a költségvetés nem elfogadható egy fejlődni akaró Magyarország számára. Úgy ítéljük meg, hogy ez a költségvetés nem a fejlődés, nem a modernizáció és így nem is az Európához való felzárkózás és a csatlakozás költségvetése. A vitában komoly kritikát kapott a költségvetésben tükröződő gazdaságpolitikai von alvezetés - illetve ennek a hiánya - és a költségvetés megalapozottsága. Komoly kérdés, hogy reálisnak tekinthetünke egy olyan költségvetést, amely nem a megváltozott külső és belső feltételekből indul ki. Azt hiszem, jobb lett volna az óvatos tervezés he lyett a reális tervezés elvét használni. A vitában felszólaló ellenzéki szocialista és szabaddemokrata képviselők az európai integrációs ügyek bizottságának tagjaiként igazán sajnálatosnak tartják, hogy az európai integráció mint prioritás a költségvetési törvényjavaslatban megmarad a szavak, szlogenek szintjén. Az integrációval kapcsolatos feladatok finanszírozása nem felel meg annak az igénynek, amelyet a csatlakozási tárgyalások november 10én elkezdődött második szakasza határoz meg, s amely minőségben különbözik az eddigi történésektől. Rendkívül alacsonynak tartjuk az egyes ágazatoknál, azaz a költségvetés fejezeteiben megjelenő, az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programja alcím alatti tételeket. Ezek együttes összege, ahogy ez már korábban e lhangzott, maximum 6,4 milliárd forint. Tehát ma Magyarországon, egy olyan országban, amely 2002t, a lehetőség szerinti leggyorsabb csatlakozást tűzte ki célul, a gyorsításra 6,4 milliárd forintot, azaz az összkiadások 0,18
