Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
1960 Természetesen az előzőekben elmondottak von atkoznak a megszüntetésre kerülő, ez évben még működő, például Út- és Környezetvédelmi Alapokra. Csak a napokban a sajtóból tudtuk meg, ami az utakkal foglalkozó minisztériumi politikai államtitkára részéről bejelentésre került, hogy 60 milliárd hitelből t ervezik finanszírozni az utak építését, illetve az autópálya építését. Az 1998. évi várható adatok hiánya tovább nehezítette, hogy érdemben az 1998. évi bázisszámok alapján az újonnan, napjainkban elfogadott adótörvények hatása a költségvetést milyen irány ban befolyásolja. A költségvetési hiány finanszírozástechnikájának, kezelésének bemutatása teljes egészében hiányzik. Érdekes trükknek tartjuk az 1,9 százalékos általános zárolást, amelyet a parlament hatásköréből kivon és a kormány szabad rendelkezésére b ocsát forrásokat. Sorolhatnám még tovább az észrevételeket, amelyeket a vitában fogunk részletesen, tételesen elmondani. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Bernáth Ildikónak, az önkormá nyzati bizottság előadójának. BERNÁTH ILDIKÓ , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság november 11ei ülésén tárgyalta meg a T/325. szám alatt benyújtott, a Magyar Köztársa ság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A vitában elhangzott szóbeli kiegészítések és a felmerült kérdésekre adott válaszok alapján a bizottság a következő többségi véleményt alakította ki: A kormányprogrammal összhangban kitűzött gazdaságp olitikai célok visszatükrözik az államháztartás, az állam szerepének újrafogalmazását, amely többek között a jövedelemcentralizáció csökkenésében is megjelenik. Ez a törvényjavaslat az első olyan költségvetési törvényjavaslat, amelyhez a kormány a társadal ombiztosítási alapok költségvetését is benyújtotta, eleget téve ezzel az államháztartási törvényben előírt kötelezettségének. Ezen túlmenően érzékelhetőek azok a változások, amelyek az 1999. évi, illetve már a 2000. évi költségvetési tervezőmunkához kapcso lódnak. Megkezdődött a költségvetés tervezési, jóváhagyási, végrehajtási és elszámolási mechanizmusainak korszerűsítése. Rendkívül fontosnak ítéltük meg ezt, tisztelt Ház, hiszen nemcsak az állami költségvetés, de az önkormányzatok és az önkormányzati inté zmények is ez alá a törvény, illetve kormányrendelet hatálya alá tartoznak. Külön is meg kell említenem a törvényjavaslatnak azt az új elemét, amely az adóerőképesség alapján mérsékli a települések közötti jövedelemkülönbséget. A jövedelemkülönbség mérsék lésére eddig is voltak törekvések, hiszen az elmúlt években a személyi jövedelemadó 29 százalékról 20 százalékra csökkent. Ez azonban nem oldotta meg azt a különbséget, amely a különböző települések, településkategóriák között volt és van. Az adóerőképess ég vizsgálatára, illetve az iparűzési adó bekapcsolására azért van szükség, mert tudjuk jól, az országban nagyon sok olyan település van, amelynek alacsony volt a személyi jövedelemadóbevétele, és az szjakiegészítést akkor is megkapta, ha magas volt az i parűzési adóból származó bevétele. De igaz ennek a fordítottja is, hiszen vannak olyan települések, ahol magas az szja, de jelentős ipar híján nincs vagy alig van iparűzési adója az adott településnek. A bevezetni kívánt új elem együtt kezeli a helyi forrá sokat, azaz a személyi jövedelemadót és a beszedhető iparűzési adót. Az önkormányzatok közötti együttműködés fokozása céljából tovább erősödik a társulások ösztönzése. Ezért 50 százalékkal nő a körjegyzőségek támogatása, és 30 százalékkal nő az oktatásban a társulások támogatására szolgáló külön normatíva. Ezeket a bizottsági véleményeket megerősíti az Állami Számvevőszék megállapítását tartalmazó 1. számú füzet is. Ami az önkormányzatok működésének feltételrendszerét illeti, különös tekintettel a keresetek re, az általánosnak megfelelő 13 százalékos átlagkeresetnövekedéssel számol a költségvetési javaslat.
