Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1946 szereplőinek, vállalkozóknak, munkaadóknak, és hozzájárulnak a gazdasági növekedési ütem gyorsításához. Az elmúlt néhány hónapban olyan események játszódtak le a világgazdasá gban, amelyek negatív irányban befolyásolták a korábbi általános tendenciákat. DélkeletÁzsiában, Japánban, LatinAmerikában, majd Oroszországban olyan gazdasági és pénzügyi válság bontakozott ki, amely komoly feszültségeket hozott létre a világgazdaságban . Szerencsére a magyar gazdaságot ez a válsághelyzet nem érinti, hiszen mint említettem, a korábbi ránk erőltetett gazdasági orientáció helyett Magyarország visszatért hagyományos kereskedelmi partnereihez, és kereskedelmi kapcsolatainkban a stabil Európai Unió a meghatározó. A nehézségekkel küzdő Oroszország részesedése külkereskedelmünkben nem haladja meg a forgalom 4 százalékát, így ma már nyilvánvaló, Magyarország nem függ a keleti piacoktól. Októberi amerikai utunk során egyértelművé vált, hogy Magyaro rszág kikerült a külföldi adósság csapdájából, és partnereink is belátják, hogy megálljuk helyünket a világgazdasági versenyben. Ma már a nyugati befektetők is megbízható partnerként tartanak számon bennünket, és úgy látszik, tudatukban is megtörtént az a változás, amellyel a magyar gazdaságban bekövetkezett átalakulást tudomásul veszik. Megszűnt az elmúlt hónapokra jellemző pénzügyi bizonytalanság Magyarországon, a forint stabilitását megőriztük, az értéktőzsde pedig újra növekedésnek indult. A pozitív ten denciák ellenére különösen óvatosan jártunk el a jövő évi költségvetés összeállításánál, és javasoljuk, hogy az általános tartalék január 1jétől kerüljön egy rendkívüli zárolásból származó összeggel feltöltésre. Ez az extra 40 milliárd forintos tartalék c sak akkor lenne felhasználható, ha arra a tényleges gazdasági folyamatok megfelelő alapot adnak. Így a 19 milliárd forintos általános tartalék, a 33 milliárd forintos központi költségvetési és további 7 milliárd forintos társadalombiztosítási zárolt tartal ékok együttes összege az államháztartás kiadásainak másfél százalékát teszi ki; ekkora tartalék a költségvetésben még soha nem volt. A gazdasági növekedést ösztönző intézkedéscsomag része a vidékfejlesztésre, a kis- és középvállalkozói támogatásra fordítot t kiadások jelentős növekedése. Jól tudjuk, hogy kevés a hazai tulajdonban levő nagyvállalat, ellenben sok a nehéz helyzetben levő hazai kis- és középvállalkozó. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy javít ezek helyzetén. Támogatjuk terveik, beruházásai k megvalósítását. Az eddigiekhez képest jövőre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára 40, a Gazdasági Minisztérium számára pedig 37 százalékkal több forrás áll erre a célra rendelkezésre. A társadalombiztosítási járulékok csökkentésével is elősegítjük, hogy az eddigieknél több munkahelyet teremtsenek, bővítsék vállalkozásaikat és hozzájáruljanak a versenyképes magyar termelés növeléséhez. A második kérdéskör: csökkenő áremelkedési ütem, egyensúlyhiány. A stabil gazdasági növekedés kiszám ítható gazdasági feltételeket követel meg. Ehhez értékálló pénzre, erős forintra van szükség. Az elmúlt években a gyors ütemű infláció szétzilálta a gazdaságot és a társadalmat, tervezhetetlenné és előreláthatatlanná tette a gazdasági folyamatokat, és dönt ő mértékben hozzájárult a társadalmi különbségek megengedhetetlen mértékű növekedéséhez. Jövőre gazdaságpolitikánk monetáris politikával összehangolt egyik legfontosabb célkitűzése az infláció csökkentése, a hazai pénz értékállóságának növelése. Az infláci ó gyors ütemben csökkent az elmúlt hónapokban, és e csökkenés folytatódásával számolunk 1999re is. Jövőre éves átlagban 1011 százalékos lesz az áremelkedés üteme, az év végére pedig egy számjegyűre, 89 százalékra csökken. A gyors inflációcsökkentés a kö ltségvetésben megköveteli egyrészt a hiány csökkentését, másrészt a kiáramló vásárlóerő, így a béremelések ütemének szigorú ellenőrzését, harmadrészt pedig megfelelő monetáris politikát, a kamatlábak és a leértékelési ütem csökkentését.
