Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1947 Ha az állam többet költ annál, mint amit bevételeiből fedezni tud, ha növeli a költségvetés túlköltekezését, hiányát, ezzel inflációt gerjeszt. Ezért fogalmaztuk meg az államháztartás egyik fő célkitűzéseként az 1998. évi várható közel 5 százalékos hiány 4 százalék alá, 3,95 százalékra történő csökkentését. A hiány csökkentése az infláció egyik legfontosabb ellenszere, ugyanakkor rendkívül erős szigort követel meg a költségvetéstől. E szigor tükröződik vissza, amikor a jövő évi keresetnövekedés ütemét a közszférában 13,3 száz alékban maximálja a költségvetés. Ez a 13,3 százalék a tervezett 1011 százalékos infláció mellett érzékelhető, 23 százalék közötti reálkeresetjavulást eredményez. A 13,3 százaléknál gyorsabb ütemben, átlagosan 14,2 százalékkal nőnek jövőre a nyugdíjak. Sajnos, ez az a maximális vásárlóerőkiáramlás, amely a jövő évi gazdasági egyensúlyi és inflációcsökkentési célkitűzésekkel összhangban van. Ehhez kérem most az önök támogatását. A tervezett keresetemelkedés eloszlásában a korábbi évek elmaradásait és fes zültségeit figyelembe véve jelentősen differenciáltunk. 20,9 százalékkal emelkedik a fegyveres testületeknél alkalmazottak keresete, 17 százalékkal a pedagógusoké, 22,5 százalékkal a bírósági, ügyészségi, illetve az igazságügyi alkalmazottak, 14 százalékka l az egészségügyi és szociális dolgozók keresete. Igaz, hogy ez a jelentős bérnövekedés úgy valósul meg, hogy közben nem változnak az illetmény- és pótlékalapok, szeretném azonban felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az illetményalap növekedése né lkül is megvalósítható a béremelés. Egyrészt a meglevő jogszabályok, másrészt pedig néhány javasolt újabb szabály lehetőséget teremtenek arra, hogy mind a köztisztviselőknél, mind a közalkalmazottaknál a teljesítményektől jobban függő, rugalmasabb bérgazdá lkodás valósuljon meg. Egyszerűen nem igaz az, hogy az illetménytáblázat bármiféle úgynevezett befagyasztása elvenné a lehetőséget a közalkalmazottak és köztisztviselők béremelése elől. Mint mondtam, ebben a szférában átlagosan 13,3 százalék lesz a béremel és, és arra kérek minden közalkalmazottat és köztisztviselőt, értse meg, az illetményalap növelése nélkül is lehetőség van bérének emelésére. Valamennyi pedagógus, egészségügyi dolgozó, minisztériumi és önkormányzati tisztviselő, rendőrségi és honvédségi a lkalmazott látni fogja jövőre, hogy jövedelme lényegesen magasabb az 1998. évinél. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Természetesen az átlagosan 13,3 százalékkal növekvő jövedelmek feltételeznek ennél magasabb és ennél alacsonyabb növekedést egyaránt. A go ndos gazdálkodás, a hatékony államigazgatás is feltétele a stabil gazdaságnak. (15.20) Ezért kell meggátolni az esetleges pazarlást a különböző költségvetési beruházásoknál és intézményeknél. Ösztönözzük a megfontolt, ésszerű gazdálkodást. Az államháztartá si törvényjavaslat felhatalmazást ad a kormány számára, meghatározott kivételekkel, 3 százalékos mértékű létszámcsökkentésre. Az így elért megtakarítást az intézmények saját kiadásaikra használhatják fel, ezzel is javítva szolgáltatásaik színvonalát, felad ataik ellátásának körülményeit. Szintén az infláció csökkentését szolgálja a Magyar Nemzeti Bankkal közösen tervezett monetáris politika. A forint stabilitásának megőrzése érdekében az elmúlt hónapokban összehangolt központi akciókra került sor, amelyek er edményesnek bizonyultak. A magyar valuta erejének növekedését mutatja az is, hogy 1999. január 1jétől újabb 0,1 százalékkal, 0,6 százalékra csökkentjük a forint havi leértékelési ütemét, és reméljük, lehetőség lesz az év során újabb ütemcsökkentésre. Abba n a valutakosárban, amelyhez mérjük a forint árfolyamát, jelenleg 70 százalékos aránnyal szerepel a német márka, amelyet jövőre az Európai Unió közös pénze, az euro fog felváltani. 2000től pedig a forint árfolyamát teljes egészében az euróhoz viszonyítva kívánjuk megállapítani. A központi költségvetés adósságát 1999ben csökkenő kamatterhek mellett kívánjuk finanszírozni. Maga az adósságállomány ugyan az 1998. évi körülbelül 5900 milliárd forintról 1999re 6460 milliárd forintra növekszik, a bruttó hazai t ermékhez viszonyított aránya azonban eközben az idei 59 százalékról 56 százalékra csökken. Az adósság szerkezetének alakulásában növekszik a hosszú lejáratú állampapírok, azon belül is a hiányfinanszírozó és adósságmegújító
