Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 12 (27. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VILÁGOSI GÁBOR, az SZDSZ
1920 (11.10) Az előző ciklusok kormányai több olyan törvényjavaslatot terjesztettek a tisztelt Ház elé, melyekből megszülettek azok a törvények, amelyek módosítására most tesz javaslatot a kormány. Úgy is mondhatjuk tehát, hogy egy elkezdett utat folytat tovább. Az is nyilvánv aló persze, hogy egyegy módosító indítvány látszólag jelentéktelen volta mögött igen veszélyes következményekkel járó tartalom húzódhat meg. Tehát amikor a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is értékeli az SZDSZfrakció, abból indul ki, mi az, ami jó és támogatható, mi az, ami hátrányos, és ami a hátrányos jogkövetkezmények - így például az eredménytelenség, az alkotmányos aggodalom vagy az alkalmatlan eszköz használata - veszélyével fenyeget. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt röviden szólni kell arról a jogtechnológiai megoldásról, amit a törvényjavaslat választott. Sajnos azt kell mondanom, nem ismeretlen megoldás - noha nem volna helyes általános gyakorlattá tenni , hogy olyan törvényjavaslat készül, mely lényegében - egy adott cél érdekében - több azonos vagy rokon társadalmi viszonyt szabályozó törvény módosításából áll. Az ilyen megoldásnak ugyanis az a veszélye, hogy az egyes kétharmados szavazati arányt igénylő elemek elfogadásával vagy elvetésével rendkívül nehézkessé válhat az egész törvé nyről történő vélekedés, illetőleg törvényalkotói döntés. A Szabad Demokraták Szövetsége elvi éllel már most le kívánja szögezni, hogy nem az egész törvény ellen fejti ki elmarasztaló vélekedését, és főként nem minden módosítást tart elfogadhatatlannak. Ké sőbb a vitában ezen elemekre természetesen lesz módom kitérni. Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a törvényjavaslat szerkezetét követve kívánok néhány általánosítható megjegyzést tenni. A kormány programja - dicséretes módon - úgy fogalmaz: a polgár okat szolgáló állam kötelessége annak biztosítása, hogy a jogszabályok ne beavatkozzanak a mindennapok életébe, hanem a tisztesség és a törvényesség kereteit rögzítsék; jogbiztonságot kell teremtenünk, olyan jogalkotási gyakorlatot, amely hosszú távra terv ezhetővé teszi életünket. Ennek tükrében mit is lehet mondani a szóban forgó törvényjavaslatról? Vannak természetesen olyan normarészek, amelyek ezen célok elérésére alkalmasak. Különösen ilyenek azok a jogharmonizációs lépések, amelyeknek az a rendeltetés e, hogy a jogrendszeren belüli egymásra épültséget biztosítsák, az egyes ágazati törvényeket egymáshoz közelítve, azonos normaszövegi technológiával tegyék alkalmassá az egyértelmű rendelkezések kifejtésére, ezzel szolgálva a jogalkalmazást, a jogbiztonság ot és a jogállamiságot. Úgy gondoljuk, hogy az előző ciklusban megalkotott ágazati törvények úgy az anyagi jogi szabályozás, mint a szervezeti megoldások tekintetében azt a célt szolgálják, illetve szolgálták, hogy a hatóságok a lehető legszorosabb hálót f onják a bűnöző tevékenységgel szemben. A hatáskörök és illetékességek átgondolt telepítésének az a módja, mellyel a határőrizeti és határrendészeti feladatok szolgálatában a határőrség a róla szóló törvényben nyomozóhatósági jogkört kapott, e törvényjavasl at által megerősítést nyert. Sajnos azonban a törvényjavaslat egészére nem mondhatjuk el azt, hogy a hivatkozott kormányzati célkitűzést sikerült elérnie, illetve azt sikerül tetten érnünk. Számos helyen bizonytalan jogfogalmat találhatunk. Mindjárt az ele jén nehezen értelmezhető az a szöveg, miszerint az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. A jogbiztonság szempontjából ez jelentéktelen stílusbeli problémának tudható be, de ha valóban hosszan tartó és tervezhet ő jogalkotásban gondolkodunk, akkor az ilyen és ehhez hasonló pontatlanságok nem engedhetők meg. Mint ahogy azt sem lehet a jogalkotói szándék mögött kifürkészni, vajon mit tartalmazhat az a szövegrésze, miszerint a törvény alapján kirótt közrendvédelmi bí rságot a kormány által meghatározott közérdekű célra lehet felhasználni. Lehet egyáltalán más célja egy kormánynak, mint a közérdekű cél? - Aligha! Hasonló módon kétségeink vannak az üzletek működésével összefüggő, egyes közrendvédelmi szabályokról szóló I I. fejezetet tekintve is. A szabályozás céljával és tervezett rendeltetésével egyetértünk. Azt is támogatni tudjuk, hogy ezt a különösen védendő érdeket, miszerint az üzletek,
