Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - az igazságügy-miniszterhez - "Van-e és lehet-e a biztosítottak között különbséget tenni származásuk vagy haláluk bekövetkezésének oka miatt?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1823 döntése után ismét felkereste a biztosító budapesti irodáját, hogy ő is bejelentse igényét a többi károsulthoz hasonlóan, hiszen az életbiztosítási szerződésben foglalt fizetési feltétel bekövetkezett, a biztosítást kötők elhunytak, a fiuk igazoltan az örökösük. A biztosítónál azonban - legnagyobb megdöbbenésére - az ő igénybejelentését nem fogadták el, mondván, hogy a kárpótlás csak a holocaust áldozataira vonatkozik. A biztosítónak ez a döntése diszkriminatív, és több ponton is az alkotmányba és más jogszabályba ütközik. Az alkotmány 70/A. § (1) bekezdése kimondja ugyanis, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogot, bármely megkülönböztetés - nevezetes en faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel - nélkül. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése leszögezi, hogy az embereknek az (1) bekezdés szeri nti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A polgári törvénykönyv 565. § (1) bekezdése pedig kimondja, ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét, a visszavásárlási összeget kifizetni. A törvények nem ismerik azt a különbségtételt biztosított és biztosított között, amelyet a Generali Biztosító a gyakorlatban alkalmaz. Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a törvények tiltása ellenére Magyarországon ne lehessen hátrányos megkülönböztetést alkalmazni senkivel szemben, sem származása miatt, sem pedig halála bekövetkezésének körülményei alapján. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsorai ban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. A kérdésre dr. Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Ors zággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett eset mint önálló jogi probléma megítélése elsősorban nem az Igazságügyi Minisztérium és nem is a közigazgatás, hanem a biztosítók, végső soron pedig a bíróság feladata. A feleletre - az eredeti szerződ és szövegének és a biztosító jogutódlására vonatkozó adatok pontos ismeretének hiányában - egyébként sem igen lenne mód. Kérdésére azonban az adott keretek között természetesen válaszolni kívánok. A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetése nem, felek ezet, nemzetiség, társadalmi származás szerint - mint ahogy azt képviselő úr is helyesen idézte - alkotmányos tilalom alá esik. Az alaptörvényben foglalt rendelkezés különböző feladatokat ró a jogalkotóra és a jogalkalmazóra. A jogalkotó abban az esetben t eljesíti az alkotmányos normából fakadó kötelezettségét, ha az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotása során konkrét tartalommal tölti meg a jogelvet. Jogrendünk e kötelezettségnek eleget tesz. Eleget tesz egyrészről oly módon, hogy a különböző jogágak alapkódexeiben külön is fel van tüntetve az alapjogok betartásának kötelezettsége és a diszkrimináció tilalma. Másrészről az ombudsman intézményének megteremtésével ma már e jogvédelem bíróságon kívüli szervezeti garanciáit is biztosítjuk. A kódexek közül megemlíteném az államigazgatási eljárás általános szabályait, a munka törvénykönyvét és a polgári törvénykönyvet. Ez utóbbit külön is kiemelem; ugyanis a jogkövetkezmények itt vannak a legrészletesebben szabályozva, és rendelkezései széles körben alkalmaz hatók. A Ptk. 76. §a a magánszemélyeknek a nem, faj, felekezet s a többi szerinti hátrányos megkülönböztetését a személyhez fűződő jogok sérelmének tekinti. A törvény 85. §a pedig lehetővé
