Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Jakob Presecnik, a szlovén parlament infrastrukturális és környezetvédelmi bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. VARGA ISTVÁN, az MDF
1788 célja - és erről sokan beszéltek már , hogy hatékonyabb védelmet nyújtson a bűnszerve zet keretében, illetve az ezzel összefüggésben elkövetett cselekményekkel szemben. A mindenkori büntetőeljárás feladata az anyagi jogszabályok úgynevezett kiszolgálása - vulgárisan , azon formák megteremtése, amelyek között a büntetőnormák hatékonyan műkö dhetnek, és megteremtődhetnek azok garanciái is. A javaslat elvi megfontolásai a következők: követni a büntető törvénykönyv módosítását és megteremteni ezen módosítások eljárási kereteit. Olyan új rendelkezéseket kell a ma még hatályos törvénybe beemelni, amelyek a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságát növelik. A megjelenő szabályozások - és erről jó néhányan már beszéltek , csak részben tekinthetők újaknak. A javaslat követett logikája alapján a 2000ben hatályba lépő új büntetőeljárási törvény egyes, elsősorban a szervezett bűnözésre vonatkozó szabályait kvázi előrehozza. (12.00) Itt szeretném megjegyezni - és ezt többször kifejtettük , hogy az új büntetőeljárási törvény 2000ben történő hatálybalépésével kapcsolatosan inkább negatív, mint poz itív álláspontunk van. Az a meggyőződésünk, hogy az új büntetőeljárási törvény nem fogja meggyorsítani az igazságszolgáltatást, nem fogja megteremteni a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelmet. Jó lenne, ha ezen is elgondolkozna az igazságügyi kormány zat. A mindenképpen támogatandó szemlélet szerint elsősorban a bűnszervezetek leküzdésének elősegítésére konstruált eljárási intézmények - kiemelt tanú, fedett nyomozó - markánsan megjelennek a javaslatban. Ez arra utal, hogy az előterjesztő felismerte, ho gy minden olyan lehetséges eszköz, amely a szervezett bűnözés visszaszorítására szolgál és a jelenleg hatályos törvénybe illeszthető, nyomban bevezethető, és nincs ok arra, hogy a jogalkalmazó ezzel csak a későbbiekben éljen. Összességében a javaslatra nem csak azért van szükség, hogy kövesse a Btk.ban leírt változásokat, hanem azért, mert önálló szabályai a kormányprogram alapján a szervezett bűnözőkkel szembeni harc egyik eszközévé válhatnak. Tisztelt Országgyűlés! Néhány nagyon fontos kérdéssel és részle ttel külön is szeretnék foglalkozni. Az egyik a javaslat biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos szabálya. A Btk. módosítása határozottan és jól körülírhatóan veszi célba a haszonszerzés céljából elkövetett cselekményeknél a jogtalanul megszerzett előny el rejtését, és megkísérli elreteszelni azokat a nagy- és kiskapukat, ahol a bűnös haszon eltűnik a hatóság szeme elől. A büntetőtörvény ezen rendelkezései jóval tágabban húznák meg a vagyonelkobzás eseteit, így például a bűnösen szerzett haszon átruházását j ogutódlás jogcímén. A gazdasági társaságba való mentéskor is biztosíthatóvá kívánja tenni a károsult reparációs lehetőségeit, valamint azt, hogy az így megszerzett vagyon elvonható legyen. A leírt szabályokkal harmonizál a javaslat 107/A. § (1) és (2) beke zdése. Ezen szabályok lényege, hogy a zár alá vétel feltételeinek valószínűsíthető fennállása esetén, ha a dolgok elrejtése, a rendelkezés jogának átruházása, elidegenítése, megterhelése vagy azok megkísérlése megalapozottan feltehető, úgy ennek megakadály ozása végett az eljáró hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat, melynek tárgya a terhelt ingó és ingatlan vagyona, hitelviszonyt vagy tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírjai, a gazdálkodó szervezet vagyonából megillető üzletrésze feletti rendelkezé si jogának korlátozása. Az (5) bekezdésben a hatékonyság érdekében alkalmazhatóvá teszi az intézkedést olyan személlyel szemben is, akinek a zár alá veendő dolog felett rendelkezési joga nincs; nevezetesen: a harmadik személynek a terhelttel a dolog elrejt ése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából való kapcsolattartása vagy ilyen kapcsolat létesítése megalapozottan feltételezhető. Az előbbi igen szigorú rendelkezéseknek egyetlen célja van, hogy a hatóság minél hamarabb és s zéles körben hozzáférjen a bűnösnek gyanított vagyonhoz.
