Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ
1785 statisztikát, amelyet az előtte szóló - nem ehhez, hanem egy korábbi törvényjavaslathoz hozzászóló - Vastagh Pál képviselő úr idézett. Pokol Béla képviselő úr megemlítette - legalábbis én úgy számoltam, hogy ez alapján azt mondhatjuk: , hogy 1991hez képest több mint 30 ezerrel nőtt a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek száma az elmúlt években. Ez valószínűleg igaz, ezzel semmi probléma nincs, bizonyára úgy van, ahogy a zt ön kikereste a statisztikai adatokból, ez azonban az én véleményem szerint egy más dolgot jelez inkább, mint feltétlenül a bűnözés emelkedését, bár kétségtelenül azt is; de jelzi azt is, hogy a büntetőbírói gyakorlatban ma Magyarországon indokolatlanul magas a végrehajtható szabadságvesztésre ítélések száma, ez egyébként az európai statisztikákkal összehasonlítva, véleményem szerint, egyértelműen kimutatható. És ami még inkább kimutatható, az az, hogy az előzetes letartóztatásba helyezettek száma és anna k időtartama is eltér az európai gyakorlattól. A másik téma, amelyet említett, az viszont meglepett, képviselő úr. Úgy gondoltam, az alkotmányügyi bizottság elnöke egy jogállamban nem fogja megtenni azt, hogy egy folyamatban lévő büntetőüggyel kapcsolatban a parlament és az ország nyilvánossága előtt véleményt nyilvánít. Mindenkinek van, lehet természetesen véleménye erről az ügyről, de én úgy gondolom, nem helyes, ha országgyűlési képviselőként teszünk ilyet; meggyőződésem szerint, a hatalmi ágak elválaszt ásának elvéből következően ez kizárólag azoknak az ügye, akiknek ebben hatásköre és illetékessége van. Tisztelettel kérek mindenkit, hogy ettől a későbbiek során is tartózkodjunk, mert meggyőződésem szerint, nem vezetne jó eredményre. (Taps az ellenzéki pá rtok soraiban.) Elnézést a kitérésért. A tegnapi miniszteri expozéval a büntetőjog köréhez kapcsolódóan több törvényjavaslat vitáját kezdte meg az Országgyűlés, és én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem: a most tárgyalt T/205. számú, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló javaslatot az SZDSZ nevében néhány kritikai megjegyzés és módosító javaslat benyújtása mellett támogatni tudjuk. A most módosítandó, egyébként huszonöt évet megélt büntetőeljárási törvény na pjai, úgy tűnik, meg vannak számlálva, hiszen még az előző Országgyűlés megtárgyalta és elfogadta azt az új eljárási törvényt, amely majd 2000. január 1jén lép hatályba. Látszólag feleslegesnek tűnik a hátralévő alig egyéves időtartamra való új szabályozá s bevezetése, de a bűnözés jelenlegi helyzete indokolttá teheti a jövő év január elejével történő hatályba léptetést, legalábbis bizonyos szakaszok tekintetében. Ezek a rendelkezések nem igényelnek nagyobb összegű beruházásokat és költségeket, hosszabb idő t igénylő felkészülést, így a bevezetésükre nyitva álló egykét hónap talán elegendőnek látszik a felkészülésre, bár Csákabonyi Balázs képviselő úr megjegyzése, amely szerint ez az idő talán bizony rövid lehet, megfontolandó és végiggondolandó. A még hatál yba nem lépett, de tavasszal elfogadott új büntetőeljárási törvény 606. §ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tanúvédelemről szóló és a fedett nyomozóval összefüggő rendelkezéseket már korábban, egy külön törvényben szabályozzuk. A javaslat ennek a kötelezettségnek is eleget tesz, de fontos más rendelkezéseket is tartalmaz; fontos szabályokat tartalmaz a zár alá vétel, a biztosítási intézkedés, a megkeresés, a rendbírságolás, valamint a büntetés végrehajtásával kapcsolatos új szabályokról. Természe tesen azokról a rendelkezésekről, amelyekkel teljes mértékben egyetértünk, külön nem kívánok szólni, hiszen nem lenne értelme, inkább az általunk problematikusnak tartott szakaszokról ejtenék néhány szót. (11.50) A törvény megalkotását az Alkotmánybíróság 6/1998as határozata is szükségessé teszi, amely a védő és a vádlott számára teszi jobban hozzáférhetővé az államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokat. Más, államtitkot nem tartalmazó iratokról a terhelt és védője másolatot is kérhet. Erre elvil eg most is lehetőség van bizonyos körben, de a kérdést csak egy igazságügyminiszteri rendelet szabályozza, így a garanciális szempontok alapulvételével indokolt annak törvényi szintre emelése.
