Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1553 Az előzőekben már szóltam az Állami Számvevőszék magas színvonal ú munkájáról és arról, mennyire segített a zárszámadási törvényjavaslat előkészítésekor. (10.20) Ugyanilyen elismeréssel szólok az önök elé került T/251/1. számú állami számvevőszéki jelentésrő l is. Az abban megfogalmazott ajánlásokat a kormány a jövőben a szabályozás kialakításakor értékesíti, teljesíti. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Őszintén remélem, hogy a már benyújtott jövő évi társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslat az előde ink által készítetteknél megalapozottabb, reálisabb lesz, s az ott meghatározásra kerülő pénzügyi pozíciók valóban tarthatóak lesznek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Sándor István úrnak, az Á llami Számvevőszék alelnökének. Tessék! SÁNDOR ISTVÁN , az Állami Számvevőszék alelnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves zárszámadásának ellenőrzése. Ezt a feladatot a társadalombiztosítás 1997. évi költségvetése végrehajtásával összefüggő ellenőrzési tapasztalatok közreadásával most hetedik alkalommal végeztük el. A zárszámadási törvényjavaslathoz kapcsolódó számvevőszéki jelentés meglehetősen terjedelmes o lvasmány. Mentségünkre szolgáljon, hogy szándékunk szerint segíteni kívánjuk az Országgyűlés felelősségteljes munkáját. A jelentés felépítésében, tartalmában kettős megközelítés érvényesült. Egyrészt nagy figyelmet fordítunk a szigorúan vett számszaki kérd ésekre, a törvényesség és a valódiság követelményének érvényesülésére. Másrészt a társadalombiztosítás költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzése során, szigorúan igazodva a költségvetési törvény szerkezetéhez, részleteiben is vizsgáltuk az előirá nyzatok teljesülésének okait, elemeztük az 1997. évi gazdálkodás folyamatát. Összefoglalt tapasztalataink közül jelenleg csupán kettőt emelnék ki. A bevételi és kiadási oldalra ható tényezők eltérően alakították az alapok pénzügyi helyzetét. A Nyugdíjbizto sítási Alap az évet enyhe többlettel zárta, míg az Egészségbiztosítási Alap hiánya megközelítette az 56 milliárd forintot. A hiány kialakulásában az egészségügyi hozzájárulás tervezett bevételeinek az elmaradása, az egyes ellátási kiadások túlteljesítése j átszott szerepet. Súlyosnak tartjuk a járulék- és folyószámlanyilvántartás helyzetét, ami a követelményeknek egyre kevésbé képes megfelelni, pontatlanul, korszerűtlenül és késedelmesen működik. Úgy véljük, ezen változtatni kell. Tisztelt Országgyűlés! Szó beli kiegészítésemben néhány gondolat erejéig még a megállapításokból adódó következtetésekre térek ki. Úgy vélem, hogy a zárszámadás arra is jó alkalom, hogy a tanulságokat levonjuk. Munkánk alapját ebben az évben is az alapok és az igazgatási szerveik au ditált költségvetési beszámolói és az ezekből összeállított előzetes zárszámadási dokumentumok képezték. Ezekhez viszonyítva a benyújtott törvényjavaslat számos új elemet, új változást tartalmazott, amelyek vizsgálatára minimális idő állt az Állami Számvev őszék rendelkezésére. Több éve szorgalmazzuk, hogy az Állami Számvevőszék a kormány végleges törvényjavaslata alapján végezhesse ellenőrzéseit, és az Országgyűlést ennek eredményéről tájékoztassa. Meggyőződésem, hogy ez a jogos kívánalom az államháztartási törvény eljárási rendjének megfelelő módosításával teljesíthető is lenne. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működésének, gazdálkodásának pénzügyi hátteréről szólva, azt hiszem, a legkézenfekvőbb kifejezésnek a "bizonytalan" szó kínálkozik. Természet esen