Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FRANCZ REZSŐ (MSZP):
1501 Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az a képviselő voltam, akitől az előbb Tállai úr idézett, de megmondom őszintén, a magam részéről egyetértek azzal az állásponttal. Ugyanis való igaz, a jövedelem a v állalkozónál is legyen jövedelem, és legyen a bérből és fizetésből élőnél is jövedelem. Csak az az igazság, hogy aki a vállalkozói szférában dolgozik, a költségek egy részét különböző módon elszámolhatja. Erre, azt hiszem, ezerféle példát lehet látni. Aki viszont bérből és fizetésből él, annál ezek a dolgok a saját - hogy mondjam - hatáskörén kívül esnek. Nála minden bér vagy minden kereset, amit megkap, jövedelemnek számít. Ő semmit nem tud elszámolni! Én készséggel elfogadtam volna ezt az álláspontot, ami t Tállai képviselő úr elmondott, ha önök más törvényekben tettek volna olyan jellegű változtatásokat, hogy a költségelszámolást a vállalkozói körben bizonyos tekintetben korlátozták volna. Akkor azt mondom, hogy megtartották volna az eredeti arányokat, és most lehet, hogy 10 százalék is méltányos lenne alkalmazotti kedvezményként. Csakhogy ilyen lépések nem történtek! Ezért tartjuk sérelmesnek az alkalmazotti kedvezménynek a felére csökkentését. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra Tállai András képviselő úr következik, Fidesz. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valamit tisztázni kell: a vállalkozóknál, egyéni vállalkozóknál - most a társaságokról nyilvánvaló an nem is beszélek - nem jövedelem van, hanem bevétel, vállalkozói bevétel. A vállalkozói bevételével szembeállítja a költségeit, és a kettő különbsége eredményezi a jövedelmet. Tehát nem igaz az, amit Farkas képviselőtársam elmondott, hogy ezt a kérdést í gy kell megközelíteni. Ne keverjük össze a vállalkozók bevételét az alkalmazott jövedelmével, a bérével! Az egyértelműen teljes összegében adóköteles, és ez nem is fog változni! A másik kérdés, hogy nem ez az alapvető probléma. Az alapvető probléma az - és ezt mindannyian tudjuk , hogy a vállalkozók nagy része nem a valóságos jövedelmen jelenti be az alkalmazottjait, és sajnos, saját magát sem. (17.50) Ha másra nem jó ez a családi kedvezmény, csak arra, hogy - még egyszer elmondom - tegye, tetesse legáliss á a jövedelmét azért, hogy még jobban járjon azzal, hogy a családi kedvezményt igénybe tudja venni, akkor mi már tettünk egy lépést annak az irányába, hogy meg akarjuk szüntetni azt az állapotot, hogy a vállalkozóknál és a kiszolgáltatott alkalmazottaiknál nem a valóságos jövedelem van bejelentve. Önök nem tettek ez ellen semmit, hanem legalizálták. Azt mondták, elfogadjuk, hogy így van, és jöjjön az adójóváírás, mert így fogjuk közelíteni egymáshoz a vállalkozói jövedelmeket és az alkalmazotti jövedelmeket . Nem helyes! Ez az adótörvény pontosan abba az irányba indul el, hogy igenis érje meg abban a jövedelmi sávban is bevallani és megfizetni utána járulékot, mert jön hozzá a családi kedvezmény. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy G éza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, MSZP. FRANCZ REZSŐ (MSZP) :
