Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1499 mindenféle dinamikus modellt alkalmaznak, 11 százalékos inflációval, de 13 százalékos keresetnövekedéssel számolnak, akkor m iért nő mégis az átlagos adóterhelés? A következő dolog: miért az alkalmazotti adókedvezmény csökkentése révén teremtik meg az alapjait a gyermekek utáni adókedvezmé nynek? S lehet, hogy ezzel kapcsolatban rengeteg vita volt, és különböző, önmagában is ellentmondó intézkedések történtek az elmúlt években, de tény, hogy az alkalmazotti kedvezmény 20 százalékos volt, és ennek köszönhetően a minimálbér után gyakorlatilag nem kellett adót fizetni. Most pedig a minimálbér után az önök javaslata szerint majd adót kell fizetnie mindenkinek! A következő a gyermekkedvezmények kérdése. Igenis, az alacsony jövedelműek ebből nem kapnak! S remélem, önök nemcsak a családi pótlékban g ondolkodnak, hanem a gyermekvédelmi támogatásban is, amely kifejezetten ilyen célú. De szeretném elmondani, hogy véleményünk szerint a mi elveinkkel nem lenne ellentétes, ha az alacsony jövedelműek körében mégiscsak adókedvezményre vagy valamilyen kedvezmé nyre számíthatna az a szülő, aki rokkantnyugdíjas vagy öregségi nyugdíjas és ilyen gyermeket nevel, aki jövedelempótló támogatásban részesül, vagy a gyermekét egyedül nevelő édesanya. Véleményem szerint ezek a személyek megérdemelnék, hogy ne csak a család i pótlékra, illetve ne csak a gyermekvédelmi támogatásra legyenek jogosultak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra következik Hack Péter képviselő úr, SZDSZ. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A személyi jövedelemadóról szóló törvény, mint ahogy a vitában is hallottuk, sokféle politikai célt testesíthet meg, valósíthat meg adópolitikai döntéseivel. Az SZDSZ képviselőcsoportja már a korábbiakban is felhívta a figyelmet arr a, hogy ezen célkitűzések közül a közbiztonság javításáért is lehetne tenni az adótörvények módosítása útján. (17.40) A kormány által benyújtott javaslat elmulasztotta ezt a lépést, ezt szeretnénk a magunk részéről pótolni. Kóródi Mária és Mécs Imre képvis előtársaimmal módosító indítványt nyújtottunk be annak érdekében, hogy a biztonsági berendezések felszerelése, illetőleg beépítése, a vagyonvédelem megjelenjen adókedvezményben. A Fideszkormány politikájában, legalábbis a jelszavak szintjén, arról beszélt , hogy javítani szeretné a közbiztonságot, ennek érdekében nyújtott be néhány törvényjavaslatot, amelyeknek a tárgyalása a jövő héten kezdődik meg a Házban. Ezek a törvényjavaslatok meggyőződésünk szerint nem a legalkalmasabb eszközök a közbiztonság javítá sára, hiszen több száz éves tapasztalat, hogy önmagában a büntetések súlyossága nem hat elrettentően a bűnelkövetőkre. Azokban az országokban, ahol a legsúlyosabbak a büntetések, a mai napig is messze a világ többi országának átlagát meghaladó a bűnözés. A két tényező közötti összefüggés szakmai alapon nem kimutatható. Az azonban minden szakmai vizsgálat által alátámasztott tény, hogy a bűnözés elleni fellépés leghatékonyabb eszköze a megelőzés. Az a megelőzés, amikor a polgárokat érdekeltté tesszük abban, hogy védekezzenek a vagyon elleni bűncselekményekkel szemben. A lakásbetörések, gépjárműfeltörések és lopások nagy számának statisztikai adatai is mutatják, hogy ezeknek a betöréseknek, gépjárműlopásoknak a döntő hányadát - természetesen vannak kivételek - olyan ingó- vagy ingatlanvagyon ellen követik el, amely nincs megfelelően védve. Az SZDSZ képviselőcsoportja általában nem híve az olyan típusú adókedvezményeknek, amikor bizonyos társadalmi rétegek a többiek rovására részesülnek kedvezményekben. A bizto nsági berendezéseket felszerelő polgárok a költségvetés egésze számára takarítanak meg pénzt, hiszen az az adókedvezmény, amit a házára vagy lakásának ajtajára rácsot vagy riasztóberendezést felszerelő
