Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1495 számításának módja, minden esetben a mege lőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamon kell majd a számítást elvégezni. Az adóalap meghatározásánál kezdeményezett változások a következők, ebből is az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén: az erdőhasznosításból származó bevételt a jövő ben csökkenti az erdészeti hatóság elkülönített számlájára befizetett összeg 100 százaléka - eddig 80 százalékát lehetett csak levonni. Fontos változás, hogy az egyéb jövedelem kategória két pontosított bevétellel is bővül. Az adórendszer a jogalkotók és a jogalkalmazók állandó párharca. Humorosan kifejezve ez egy macskaegér viadalhoz hasonlítható, ahol a doromboló háziállat életeleme a zsákmány megszerzése, de a kiszemelt mindig talál egy egérutat. Rossz hír a fürge és ügyes rágcsálóknak, hogy néhány lyuk at ne keressenek. De konkrétan miről is van szó? Az összevonandó és az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből származó jövedelem adóztatása eltérő. Míg az előzőt az adótábla szerint, az utóbbit kedvezőbben, csak 20 százalékkal kell adózni. Természetes, ho gy mindenki a kevesebb adót választja, ezért a lineárisan adózó kategóriába próbálja besuvasztani azt is, ami a törvényalkotók szándéka szerint ennek nem felel meg. Példaként mondanék egy esetet: 1000 hektár földvételi jogot biztosítok egy kft.nek 2002. é vre, amit szerződésben rögzítek. Ezért én kapok 10 millió forintot. Eddig megtehettem, hogy ezt ingatlanértékesítésnek minősítsem, és 20 százalékkal adózzam; mindezt úgy, hogy a föld tulajdona és hasznosítása nálam maradt, tehát bérbe adhattam, és tovább m űveltem. Arról nem is beszélek, hogy adott esetben ugyanez a kft. nem él ezzel a vételi jogával, és így szereztem egy olyan jövedelmet, amit 20 százalékkal adóztam le, nem vontam össze az egyéb jövedelmemmel, tehát adott esetben több millió forintot is meg takarítottam. A jövőben ez nem lesz lehetséges, mert a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a jog visszterhes alapítása, átengedése, megszüntetése, gyakorlásának átengedése egyéb jövedelem, ami azt jelenti, hogy az összevonandó adóalap részét képezi, é s az adótábla szerint fog adózni. A másik fontos változást az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzése és vételi jogának gyakorlása idézte elő. Ez azt jelenti, hogy eddig nem volt jövedelem, ha egy társaság, mondjuk, öt évre előr e meghatározott áron biztosított részvényjegyzési jogot vagy vásárlási jogot a jótevőjének. Példaként: ha egy részvényt 1000 forintért jelöltek meg a szerződésben, ugyanakkor annak a részvénynek a szokásos piaci értéke ezt már jóval meghaladta, legyen a p élda szerint 4 ezer forint, és ebben a szerződésben kikötötték, hogy az 1000 forintos áron akár több év múlva is élhet ezzel a jogával. Ugyanakkor pedig ugyanannak az értékpapírnak a forgalmi értéke, a piaci értéke tovább emelkedett. A szabályozás ezt a le hetőséget megszünteti, és azt mondja, hogy azon a napon, amikor a jogosult ezzel a lehetőséggel él, ez adóköteles jövedelemmé válik, és nem az osztalék alapján, hanem összevontan kell adóznia. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha bárki számár a azonos feltételeket biztosítanak az ügylet megvalósítására. A továbbiakban az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezményekről szeretnék szólni. A befektetési adóhitel 30 százalékról 20 százalékra csökken, de maximum évi 200 ezer forint lesz. További f ontos értelmezés, amely szerint az ideiglenes adókedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha a hitelre történő vásárlás esetén annak visszafizetése megtörtént. Az adókedvezmény azonban meghatározott feltétel teljesülése esetén nem érvényesíthető. Abban az esetben, ha a befektetési alap eszközértékében az állampapírok részaránya a nyílt végű alapoknál 35 százalékot, a zártaknál pedig a 20 százalékot meghaladja, akkor az efölötti összegre az adókedvezményt nem lehet igénybe venni. Nem folytatható az a hátr ányos gyakorlat, hogy az állam által kibocsátott ugyanazon értékpapírokra kamatot és adókedvezményt is biztosít az államháztartás. További korlátozás, hogy nem vehető igénybe csökkentő tételként az osztalék és az árfolyamnyereség adója. (17.20) Az adóelőle gfizetés szabályai az új adótáblához igazodnak. S akkor néhány, az egyéni vállalkozókat érintő jó hír, kedvező változás:
