Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
1487 kérem, hogy a részletes vitában foglal kozzunk ezzel a kérdéssel, és kérem, hogy szavazzák majd meg ezt jobbító szándékú, az önkormányzatoknak gyarapodást hozó módosító indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megjelent a monitoromon Horváth Béla képviselő úr neve. Kíván felszólalni? (Horváth Béla: Igen.) Igen, mert első felszólaló. Akkor megadom a szót Horváth Béla képviselő úrnak a Független Kisgazdapárt részéről. Miután Jauernik István visszalépett, ezért az őt követő ismételt felsz ólaló Wiener György lesz a Magyar Szocialista Párt részéről. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Független Kisgazdapárt nevében másodiknak szólalok meg, mert múlt héten dr. Csúcs László képviselőtársam röviden már érint ette a frakciónk álláspontját a gépjárműadóval kapcsolatban. Az ő gondolatát, az ott elmondottakat szeretném továbbfolytatni, illetve részletesen kicsit kifejteni. Közismert, hogy a gépjárműadót a Magyar Országgyűlés 1991. december 23án fogadta el, neveze tesen ez az 1991. évi LXXXII. számú törvény. Miközben készültem a felszólalásomra, kigyűjtöttem az elmúlt hét év e témában tett felszólalásait. Csak megmutatom képviselőtársaimnak (Iratokat mutat fel.) , közel másfél kilónyit tesz ki az a felszólaláshalmaz, amit mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők az elmúlt hét év során tettek e törvényjavaslat kapcsán, részben az alaptörvény módosítása ügyében, részben pedig az Útalap éves meghatározásakor, de érintve a gépjárműadó problematikáját. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy ez a törvény megalkotása óta kiérdemelheti a Magyar Országgyűlésben az állatorvosi ló esetének címét, hiszen - függetlenül attól, hogy az egyes képviselők a különböző parlamenti ciklusokban, négyévenként, akár kormánypárti oldalon ültek , aztán átkerültek ellenzéki oldalra, vagy ellenzékiek voltak, és átkerültek kormánypárti oldalra - gyakorlatilag az Országgyűlés maga előtt görgette ezt a törvényt, és különböző törvénymódosításokkal próbálta jó irányba terelni. De igazából, úgy érzem - a Ház mindkét oldalán ülő képviselőtársaim elismerhetik , nem sikerült a mai napig egy megfelelő törvényt alkotni ebben a témakörben. Egy picit hadd menjek vissza a múltba, hiszen nem minden előzmény nélküli ez a törvény. Elődeink ennek a törvénynek a jogi alapját már 1928ban megalkották, nevezetesen az 1928. évi VI. törvénycikket, amelynek az volt a címe: a közúti gépjárművek közúti célokra való megadóztatásáról szóló törvénycikk. Néhány gondolatot hadd merítsek az akkori törvényalkotók munkájából! Felteh etjük a kérdést, hogy mi indokolta egy ilyen típusú törvényjavaslat megalkotását már 1928ban. Idézek az akkori törvénycikk indoklásából, amely azt mondta: "A közúti gépjárművek számának rohamos emelkedése olyan jelenség, amely a fejlettebb külföldön már k orábban is nagyobb arányban jelentkezett, de legújabb időkben hazánkban is oly mértékben is mutatkozik, hogy azzal minden vonatkozásban számolni kell." Tudni kell azt, hogy 1928ban Magyarországon mindössze 13 ezer darab gépjármű volt, ezzel szemben példáu l Franciaországban 855 ezer, Ausztriában 32 ezer, Németországban 540 ezer darab. Még egy érdekesség: e törvényjavaslat alapján az akkori kereskedelemügyi miniszter havonta számolt be a gépjárműadóból befolyt összegről. Ez érhető, hiszen akkor 13 ezer gépjá rmű volt, most pedig 2 millió 300 ezernél tartunk. Ami már átvezet napjainkra: az az érdekesség, hogy ahogy a gépjárműadó 1991. évi megalkotását kísérte az a vita, hogy mi képezze a gépjárműadó alapját, ugyanez a problematika már 1928ban is megjelent itt, az Országház falai között; nevezetesen az egyik lehetőség, ami akkor
