Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1448 aggályaiknak adtak hangot a törvényjavaslat tartalmát és általános vitár a való alkalmasságát illetően. Többek között úgy fogalmaztak: nem lehet általános vitára bocsátani olyan törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban úgy érzik, a hatályos törvényekkel, az alkotmánnyal ütközik. Egy másik vélemény szerint nem kellően készítetté k elő a törvényjavaslatot. Az is elhangzott, hogy ezt a fontos kérdést nem a polgári törvénykönyv módosításával, hanem egy új sajtótörvénnyel kellene rendezni. A kormánypárti képviselők azért tartották fontosnak Pokol Béla képviselőtársam indítványát, mert mint mondták, olyan problémát vet fel, amellyel az utóbbi időben a polgárok nagy része foglalkozik. Sokszor téma a sajtó, a szerkesztők korrektsége. Sokszor alkotnak elfogult véleményt a lapok. Nincs rendben a tájékoztatás, a tájékozódás szabadsága. Ugyan csak elhangzott, az újságírószövetség egyik vezetője azt mondta, hogy ez a javaslat sérti a sajtószabadságot és a véleménykifejezés szabadságát. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő azt mondta, hogy a MÚOSZ etikai kódexében a kódex 5. §a lényegében ugyanaz t mondja ki, mint amit ez a javaslat. Tehát hogyan sértené a sajtó szabadságát az, ami benne van az újságírószövetség etikai kódexében? (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Ez egy nagy hülyeség!) Összességében elmondható: a kulturális és sajtóbizottság tagj ainak nagy része - közöttük ellenzéki képviselők - úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat egy komoly gonddal, a magyar nyilvánosságot régóta foglalkoztató tájékoztatás és tájékozódás szabadságával foglalkozik. A hozzászólók jelentős hányada azt tartotta a ggályosnak, hogy a törvényjavaslat elfogadása után elképzelhető, hogy a hátrányos véleményeket követően a mostanihoz képest jóval többször kellene közölni a személyesen érintett ellenvéleményeket, mint eddig. Ezzel együtt a bizottság általános vitára alkal masnak találta a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Pető Iván, a bizottság alelnöke ismerteti. DR. PETŐ IVÁN , a kulturális és sajtó bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális bizottság szocialista és szabaddemokrata képviselői nem értettek egyet a T/34. számú javaslattal, nem értettek egyet a kérdés napirendre tűzésével; és ami nem egészen ugyan ezt jelenti, nem találták alkalmasnak a javaslatot az általános vitára. Az érvek - mint azt helyettem részben megtette a többségi vélemény ismertetője, illetve ismertette - valóban eljárásiak és tartalmiak voltak. Az utóbbiakról - tehát a tartalmi érvekről - bővebben majd nyilván az általános vitában lesz szó. Itt azonban egy elemet mindenképpen kiemelnék. A tartalmi kifogások lényege úgy foglalható össze, hogy a két ellenzéki párt képviselői szerint egyáltalán nincs szükség ilyen szabályozásra, mert a véle ménynyilvánítás alkotmányos szabadsága éppen arra az elvre épül, hogy a véleménynyilvánításkor ne kelljen semmiféle következménnyel számolnia annak, aki a véleményét kinyilvánítja, kivéve persze a szigorúan szabályozott extrém eseteket, mondjuk mint az alk otmányos rend elleni uszítás, a gyűlöletkeltés vagy a rágalmazás, becsületsértés. Ez a javaslat viszont éppen azt célozza, hogy a véleményt közzétevők súlyos következményekkel számoljanak, kötelező penitenciákkal bünteti azokat, akik szabadon véleményt nyi lvánítanak, illetve véleményt közölnek. A bizottságunkban az a kisebbségi vélemény, hogy ráadásul ez a javaslat sérti a magántulajdon szabadságát, hiszen olyasmit akar kikényszeríteni a jog eszközével, ami beavatkozás a tulajdonosok szuverén döntésébe, a t ulajdonviszonyokba. Az eljárási érvekről néhány szót. Ahogy az előterjesztő képviselője is mondta, egyetlen érdemi mondatból álló javaslatról van szó, amely - ez itt ma még nem hangzott el - bizonyos elemeivel már maga az előterjesztő sem ért egyet, mint a zt a bizottsági ülésünkön is elmondta. Tudni kell, hogy éppen a frakciótársai nyújtottak be módosító indítványt ehhez a javaslathoz, mielőtt még egyáltalán a parlament napirendjére került volna. A parlament általános szokásai szerint ilyenkor szokás vissza vonni a javaslatot, és újat módosított formában beterjeszteni. Ráadásul nem árt tudni a vita
