Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
1443 Végképp nem okafogyott azonban akkori vitánk lényege: ki és hogyan fogja fölpótolni az ebből az intézményvilágból most kivett 2,6 milliárdot? Egyáltalán jóe, ha 2,6 milliárdot a hozzájárulás kiterjesztése kedvéért ebből a szférából veszünk el? Hiszen, ahogy szintén a melléklet számaiból lehet tudni: elvileg 300 milliárd, járulékalapot nem képező, ámde a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá eső jövedelemmennyiség lehetne a kivetendő hozzájárulás alapja. Ebből szerencsére csak 180 milliárdot vonnak be, a másik 120 milliárdot különböző szociális és méltányossági okokból szerencsére mentesítik a hozzájárulás alól. Meglepődve konstatáltam, hogy ugyanez a méltányosság nem illeti meg a magyar kultúrát és a magyar tudományt. Mi fog történni? Az fog történni, hogy ebből az intézményszférából - még egyszer mondom: elsősorban a közművelődési intézményekből, egyetemekből, tudományos intézményekből - kivonódik ez a bizonyos pénz. Mi a lehetőség? Mi történt a múltkor, amikor egy ilyen kísérlet történt az előző ciklusban, két ízben is? Több, Alkotmánybíróságot is megjárt vita után végül is elfogadható kompromisszum született. Akkor az ilyen jövedelmeknek csak egy része vált járulékkötelessé, ráadásul különböző kompenzációs alapok jöttek létre az így kiesett források pótlására. Mi fog most történni? Ismerős már a válasz ezekben a vitákban. Mindig azzal találkozunk, hogy majd, ha bejön a költségvetés, akkor meg fogjuk látni, milyen nagyszerűen ki van ez egészítve kompenzációs alapokkal. Igen ám, de kicsit ezt is aggályosnak érzem. Nemcsak azért, mert nem látjuk a költségvetést, és egyelőre csak az egyik kézzel való elvevést és nem a másik kézzel való részbeni visszaadást látjuk, hanem azért is, mert a legutóbbi körben a kompenzáció juttatására egy jóval kisebb járulékoltatás esetén a Kulturális Alapban teremtettek forrásokat. Mint a sajtóból és a kormánytervekből értesültem, a Kulturális Alap is azon alapok sorába tartozik, amelyeket az önálló lét megszüntetése fenyeget. Nem tudom tehát, nem is látok erre techni kai módot, hogy ezt a 2,6 milliárdot vagy ennek egy részét ki, hogyan, milyen döntés alapján fogja majd kompenzálni. Van persze egy egyszerűbb technikai megoldás, csak ez esetben nem tudom, vane értelme most a hozzájárulás e körre való kiterjesztésének. K önyvkiadókban dolgoztam jó néhány évig, így legalább 200 módot tudok, ahogy a hozzájárulás fizetését meg lehet kerülni. Mivel tisztelem az adómorált és a törvények betartását, ezt a 200 módot itt most a parlament és a tv nyilvánossága előtt természetesen n em osztom meg volt kollégáimmal. Két eset van tehát: vagy mindenki becsülettel megtartja, és akkor bejön 2,6 milliárd a költségvetésbe, ámde jó néhány intézmény lehetetlen helyzetbe kerül, vagy megkerülik a dörzsöltebb, zömmel fővárosi intézmények, de nem a falusi művelődési otthon, amely nem tudja, hogyan kell ezt csinálni. (13.40) Nem az egyetem, amely állami intézmény lévén sokkal szigorúbban kell hogy tartsa a jogszabályokat! Tehát éppen azok fogják becsülettel befizetni, akik a legméltóbbak a segítésre és a támogatásra, és pár száz millió bejön ebből, míg a nagyobb rész, amelyik tudja, hogyan kell ezt elkerülni, el fogja kerülni. Ráadásul az elkerülésnek más, a kultúrát hosszú távon fenyegető veszélye is van, tudniillik az elkerülés csak olyan vállalkoz ások létrehozásával jöhet létre, amelyek viszont a szerzői jog védelmét, a találmányi jog védelmét nem fogják tudni biztosítani. A kultúrát és a tudományt tehát mindkét módon kár éri: vagy azért, mert kifizetik, amit nem tudnak kifizetni, vagy nehezen; vag y azért, mert eme terület jogi védettsége fog csorbulni a kiskapuk megtalálása vagy megkeresése miatt. Sok szó esett a kormányprogramban is - és ezek voltak a kormányprogram azon fejezetei, amit pártállástól függetlenül mindenki örömmel olvasott, én is örö mmel olvastam - a tudomány és a kultúra növekvő támogatásáról. Igen, remélem, hogy a kultúra költségvetési támogatása növekszik a következő évben; többek között azért remélem, mert az előző ciklusban elfogadott törvények a közművelődési normatívákról ezt a támogatást szerencsére visszavonhatatlanul megnövelik. De hogy ennek a támogatásnak egy jelentős része a 2,6 milliárd forint formájában visszavétetik, erről egy árva
