Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1406 törvényjavaslatot, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra is javasoljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. A bizottság ülésén kiseb bségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megadom a szót Keller László úrnak, a bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. KELLER LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Úgy szeretném pontosítani elnök úr felvezető szövegét, hogy a bizottsági ülésen gyakorlatilag csak kisebbségi vélemény hangzott el. Hiszen a kormánypártok képviselői ezen a bizottsági ülésen sem nyilvánítottak véleményt a törvényjavaslatró l, illetve a törvényjavaslat mellett. Persze, nem először fordul elő az a helyzet, hogy a bizottság többségi véleményét úgy ismertetik a költségvetési bizottság egyes tagjai, mintha az ott a bizottságban hangzott volna el. S most hallhattuk, képviselőtársa m gyakorlatilag itt, a parlamentben vitatkozott a kisebbségi véleménnyel, amit nem tett meg a bizottsági ülésen. Azt gondolom, ez nincs teljesen szinkronban az érvényes Házszabállyal. Nos, rátérve a kisebbségi vélemény ismertetésére, elég szerencsétlen hel yzetben van a kisebbségi vélemény előadója, hiszen államtitkár úr mind a két törvényről - amely szervesen összefügg - egyben beszélt, mi pedig most külön tárgyaljuk. Ez is rávilágít persze arra, hogy a kormány nem gondolta át, hogyan kellene a képviselők e lé terjeszteni a törvényjavaslatot, mert miközben most a tbjogosultságról és a szolgáltatások fedezetéről ismertetem a kisebbségi véleményt, aközben az egészségügyi hozzájárulás költségvetési hatásait ebben a törvényben mutatja be a kormány. Éppen a törvé nyjavaslatnak ez a melléklete világított rá a bizottsági ülésen is arra, hogy nem lehet önmagában értékelni a társadalombiztosítás jogosultságáról és a szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslatot, hiszen a munkáltatók terheit számos tényező befolyás olja - mint ahogy arra államtitkár úr is utalást tett : a nyugdíj, egészségbiztosítási járulék, a munkaadói járulék és az egészségügyi hozzájárulás. Ha kiszakítjuk ebből a nagy rendszerből azokat a terheket, amelyeket a most tárgyalás alatt lévő törvény szabályoz, akkor kétségtelen, valóban kedvezőbb kép tárul elénk. Az sem kifogásolható, hogy a kormány olyan pontosító javaslatokat hoz be, amelyek összességükben javítják a törvény végrehajtási lehetőségét. (10.40) Természetesen a vitában ezeket a pozitív elemeket a kisebbségi véleményt formálók is elismerték, de a bizottsági vitában alaposan foglalkoztunk a tervezett változtatások költségvetési kihatásával. Tekintettel arra, hogy bár ezek a mellékletek léteznek, de kellő eligazodást nem adtak, és a bizotts ág ülésén részt vevő kormánytisztviselők sem álltak a helyzet magaslatán, ezért a bizottság munkáját nagyon megnehezítette a költségvetési kihatásnak az értékelése. Arról nem is beszélve, hogy a társadalombiztosítás költségvetése tulajdonképpen még a bizot tsági ülés időpontjában sehol nem volt, de azt lehet mondani, hogy ma sincs sehol. Éppen ezért újra kell értékelnünk a költségvetési kihatásokat, mert az, amit az államtitkár úr itt elmondott és amiről a bizottsági ülésen tájékoztatást kaptunk, úgy érzem, nincs teljesen szinkronban. A bizottsági ülésen az ellenzék tagjai nyilván nem mehettek el szó nélkül a tájékoztató mellett, amelynek címét szeretném ideidézni: úgy hangzik, hogy "Az új szabályok alapján tehernövekedéssel érintett ágazati bontás a tíz fő f ölött foglalkoztató gazdálkodóknál". Ez is azt mutatja - s ha a költségvetési kihatásokat összességében értékeljük, akkor világosan láthatjuk , hogy a kormány által sugallt nagymértékű járulékcsökkentés a 2122 ezer forint/fő/hó bruttó keresetnél nulla te rhelésváltozással azonos. Ahogy arra Hargitai képviselőtársam is utalt, ennek következtében például az egészségügyi és szociális ágazatban gazdálkodók 15 százalékának a terhe növekszik. Azt gondolom, hogy emellett nem lehet elmenni olyan lazán, hogy úgy ál talában csökkennek a terhek, de azért egy nagyon jelentős társadalmi csoportnak a terhe növekszik. Éppen ezért, a pozitív vonások
