Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz):
1407 ellenére, a fenti összehasonlítások miatt mi, a kisebbség, illetve az ellenzéki képviselők, nem tudtuk támogatni ezt a törvény javaslatot. S természetesen az egészségügyi hozzájárulásnál majd még öt percben kifejtjük, hogy azzal mi a gondunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Kökény Mihály úrnak, az egészségügyi bizottság elnökének, a bizottság előad ójának. DR. KÖKÉNY MIHÁLY , az egészségügyi és szociális bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nehéz a bizottsági előadó helyzete, hiszen két, szorosan összefüggő törvényjavaslatról van szó, mégis megpróbálom házszabályszerűen összefoglalni most csak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos bizottsági véleményt. Az egészségügyi és szociális bizottság általáno s vitára alkalmasnak minősítette az élőmunkaterhek csökkentését előirányzó törvényjavaslatot, ugyanakkor több képviselő nehezményezte, hogy a társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetésének ismerete, a kiadási oldalon vállalható kötelezettségek tudt a nélkül kényszerülünk dönteni a járulékokról, illetve az ezt kiegészítő, egyre nagyobb mértékű százalékos és tételes egészségügyi hozzájárulásokról. A bevételi és kiadási rovatok egymástól elszakított tárgyalása nem szerencsés, nehezíti a felelős döntésho zatalt. Felmerült aggályként, hogy a 7 százalékos járulékcsökkentés tényleg hate a fekete, illetőleg szürkefoglalkoztatás szűkülése irányában, hiszen a minimálbér határán tehernövekedés következik be, és a kiterjesztett egészségügyi hozzájárulás terheli a különböző költségtérítéseket is. Némileg eltértek a vélemények a bizottságban arról, hogy a járulékrendszer tervezett módosulásainak hatása valóban pozitív lesze a foglalkoztatottságra, várhatóe ettől a munkanélküliség mérséklődése - volt a bizottságba n ilyen kormánypárti vélemény , avagy a munkáltatót, a vállalkozót nem a százalékos járulékcsökkentés érdekli, hanem a bérterhek tömegétől teszi függővé az alkalmazottak felvételét, tehát dőreség lenne azt hinni, hogy megéri neki nagyobb bérért dolgoztatn i. Az egészségügyi és szociális bizottságot ezen túlmenően az is foglalkoztatta, hogy a 150 milliárdos járulékcsökkentés - az új egészségügyi hozzájárulási konstrukciótól várt részleges ellentételezés mellett is - nem okoze zavart az egészség- és nyugdíjb iztosítási szolgáltatások finanszírozásában, vane biztosíték a bevételi terv teljesítésére. Ezzel összefüggésben a kormány képviselője határozottan kijelentette: "Változatlanul él az, hogy az államnak garanciális kötelezettségei vannak az ellátások finans zírozásában. Tehát amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat, ugyanúgy, mint eddig, megkapják a Kincstártól a hiányzó forrásokat." Így fogalmazott a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Ezt is mérlegelve döntött bizottságunk ennek a törvénynek az e setében az általános vitára történő bocsáthatóság mellett egyhangú szavazással. Köszönöm. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képvise lői felszólalásokra kerül sor, amelyek időtartama a házbizottság ajánlása alapján nem haladhatja meg a 15 perces időtartamot. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Koltai Ildikó képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőc soportjából. Képviselő asszony, öné a szó. KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz) :
