Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1405 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság éjszakába nyúló maratoni ülésén nyilvánvalóan ezekkel a törvényjavaslatokkal is foglalkoz ott, ezeket megtárgyalta. Röviden szeretnék tájékoztatást adni arról, ami a bizottsági ülésen elhangzott. A kormány álláspontját képviselő többségi álláspont kiemelte azt, hogy gyakorlatilag három dolgot fogalmaz meg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. Az egyik - és erről itt nem sokat kell beszélni : bizonyos fogalmi pontosításokat tesz ez a törvény. Olyan fogalmakat pontosít, amelyek a végrehajtásban p roblémaként vetődtek fel, és újszerűségének megfelelően nyilvánvalóan például az igazgatási szervek fogalmát kibővíti az adóhatósággal. Egy ennél már lényegesebb pont - amelyről államtitkár úr itt részletesen szólt - megerősíti a biztosítási elvet, és ezze l a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait tartósan és megbízhatóan növeli. A törvénytervezet 15. §ára utalok, hogy ne kelljen részleteznem. Végül a harmadik és legfontosabb cél - amelyről néhány gondolatot kívánok csak elmondani - az a kardinális cél, am ely a kormányprogramban is megfogalmazódott, amikor a kormány és a kormánypártok úgy foglaltak állást, hogy az élőmunkaterheket mindenképpen csökkenteni kívánatos. Csökkenteni kell azért, hogy a szürkegazdaságot és a feketegazdaságot, amennyire lehet, ezze l is igyekezzünk kifehéríteni, és ezzel újabb munkahelyek létesüljenek az országban. Ahogy az előterjesztés is megfogalmazza, az utóbbi évtizedben vagy több mint egy évtizedben ilyen horderejű lépésre nem került sor. Hiszen a munkáltatók a két törvény együ tthatásaként is 115 milliárd forint könnyebbséget kapnak, ennyi tehertől szabadulnak meg. Így a munkáltatók ezeket a forrásokat nyilvánvalóan újabb munkahelyek létesítésére tudják fordítani. Érdemi vita - ha ezt egyáltalán vitának lehetett nevezni - csak a táblázatok körül alakult ki, és erre szeretnék itt röviden utalni. Keller képviselő úr a kisebbségi álláspont kapcsán, gondolom, majd szólni fog erről. Én szó szerint leírtam az ő mondatát, amelyet a törvénnyel kapcsolatban mondott. Azt mondta: "A törvény javaslat döntő része elfogadható, jó szívvel azonban mégsem támogatható, mert a gyengékre ró terheket a kormány." Ezt az állítást akkor sem lehetett osztani, mert a táblázat alapján nem ez derül ki. A táblázat ugyanis az értelmező szöveggel együtt értelmez endő. Az kétségtelen, hogy ahol a tíz fő felett foglalkoztatottak esetében minimálbér alatti jövedelmeket juttatnak az alkalmazottaiknak, bizonyos ágazatokban kimutatható, hogy hol jelentkezik tehernövekedés. Ahogy ő fogalmazott, például az egészségügyi és szociális ellátásban, egy kardinális ellátásban 14,7 százalék az érintett. Ha azonban társadalmi méretekben nézzük ezt a kérdést, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy durván mindössze 60 ezer ilyen foglalkoztatottról van szó, és ez az összes érintett vállalk ozásnak csak 3,4 százalékát jelenti. Ez sem lebecsülendő szám, de a kormány - ahogy az előterjesztés is szól - a szociális miniszter és a gazdasági miniszter rendeletével kívánja orvosolni ezeket a kérdéseket. Ezek a munkáltatók - amelyek ezekben a szférá kban, mondom, minimálbér alatti összegen foglalkoztatják valamilyen oknál fogva munkavállalóikat - a Munkaerőpiaci Alapból juthatnak majd megfelelő feltételek esetén bizonyos kompenzációkhoz. A táblázat másik részét a bizottságban megnyugvá ssal nyugtáztuk. Az első táblázat kimutatja azt, hogyan változnak a közterhek minimálbérnél és a minimálbérnél nagyobb bérkifizetés esetén. Itt azt látjuk, amit szintén államtitkár úr már megfogalmazott, hogy még minimálbér esetén is - várhatóan 22 600 for int lesz a minimálbér - 1,84 százalékkal csökkennek a közterhek, és ez ennél nagyobb bér esetén akár 6 százalékra vagy többre is felmegy. Az éjszakába nyúló vitában 14 igen szavazattal, 1 tartózkodással és 1 nem szavazattal a költségvetési bizottság általá nos vitára alkalmasnak tartotta ezt az általunk nagy horderejűnek vélt
