Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1376 és '98 között is, h a megnézzük, 410 milliárd forintos többletbevétel jelentkezik. Ezzel párhuzamosan lényeges arra utalnunk, hogy az elvégzett hatásszámítások alapján '99ben az önkormányzati források mintegy 1011 százalékkal bővülnek csak, ugyanakkor az infláció átlagos mé rtéke a kormányzati prognózis szerint 13 százalék körül datálható. Tehát itt egy jelentős alulfinanszírozottság lép be. Az önkormányzatok vélhetően a törvényben rájuk ruházott feladatoknak nem minden esetben tudnak eleget tenni. Ugyanakkor egy iparűzésiadóképességről is kell szóljunk, arról az optimális helyzetről, hogy milyen forrástérkép alapján, mennyire alapos forrástérkép alapján, mennyi támogatást kapjanak az önkormányzatok. Tulajdonképpen ennek az iparűzési adóerőképesség felmérésének a forrástérké p elkészítése a pénzügyi kormányzat részéről mind a mai napig nem történt meg, így tulajdonképpen az ország különböző régióiban lévő önkormányzatok, úgymond, bemondási alapon tudják a pénzügyi kormányzattal közölni, hogy mekkora forrásigényük van, de ennek a viszontellenőrizhetőségének a technikája még nem alakult ki. A helyi adók kapcsán lényeges arra utalnunk - mint ahogyan az előbb már kifejtettem , hogy a helyi adók emelése tíz éve folyamatos, és ez a '99re beterjesztett törvénycsomag ennek egy újabb lökést fog adni. Mondhatnánk azt, hogy ha nőnek a helyi adók, de nem csökkennek a központi adók, akkor tulajdonképpen nincs probléma. Azonban a helyi adók növekedése mellett a központi adóknak 1999re jelentős növelése következik be. Ezzel arra akarok uta lni, hogy a magyar társadalom, a lakossági, vállalkozói rétegek valójában túladóztatottakká válnak. Csak néhány számmal érzékeltetném a központi adók megugrását '99re. Például a közvetlen adók 123 milliárd forinttal emelkednek, a közvetett adók 197 milliá rddal. A holnap sorra kerülő parlamenti vita kapcsán a tbjárulékok, munkáltatói, munkavállalói járulékok 60 milliárd forintos növekményt mutatnak. Ugyanakkor, bár ez egy szerényebb mérték, de a helyi adók is 18 milliárd forintos többletbevételre vannak pr ognosztizálva a pénzügyi kormányzat szerint. Ezek a körülmények egyértelműen a társadalom túlzott adóztatását jelentik. Tehát nemhogy adókönnyítések következnének be, hanem adósúlyosbítások éve lesz a '99es év, amely az önkormányzatiságra, az önkormányzat ok működésére eléggé rossz előjelet vet. A helyiadótörvény kapcsán lényeges arra utalnunk, hogy a helyi adók egyik fontos forrása, forrásbevétele a vállalkozások területén végezhető beruházási tevékenységnek, illetve önkormányzati feladatok ellátásának. Ha teszünk egy nemzetközi összehasonlítást és azt vizsgáljuk, hogy az összes önkormányzati kiadások az Európai Unióban a GDP százalékában hogyan alakulnak, akkor Magyarország egy eléggé sajátságos helyzetben van. (20.30) Az úgynevezett skandináv típusú önkor mányzatoknál az önkormányzati kiadások mértéke a GDP százalékában 2629 százalék közötti intervallumban mozog. A germán típusú önkormányzatoknál - Németország, Ausztria - 1012 százalék körül mozog, míg a mediterrán típusnál 3,7től egészen 9,2 százalékos intervallumban található ez az érték. Magyarországon pontosan a középértéken van ez a százalék, Magyarországon az önkormányzatok kiadása a GDP százalékában 13 százalékos értéket tesz ki. Felmerülhet tisztelt képviselőtársaimban, hogy miért bátorkodtam ezen nemzetközi kitekintés elvégzésére. Az elemzéssel tulajdonképpen az volt a célom, hogy utaljak arra: a helyi adókról szóló törvény módosítása kapcsán felmerül az a fontos körülmény, hogy ezen a törvényen keresztül üzenhet a pénzügyi kormányzat az önkormány zatok felé, hogy az önkormányzati modellválasztás, a folyamatban levő európai uniós csatlakozási tárgyalások, az ország államháztartási reformja kapcsán milyen irányba menjen az elkövetkezendő években. Nyilván, ha egy önkormányzatnak vagy az önkormányzatok összességének többletbevételi forrása lehet, akkor többletfeladatokat tud felvállalni. Azonban itt egy sajátos ellentmondó jelenség van a rendszerben, ami tulajdonképpen még az előző kormányzattól datálódik, az az, hogy 1990ben,
