Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1377 az első szabadon választo tt parlament ideje alatt az önkormányzati törvény a legapróbb falvak szintjéig önálló önkormányzatok létrehozatalának a lehetőségét teremtette meg. Ehhez annak idején az MDFkormány a szükséges forrásokat is igyekezett rendelkezésre bocsátani. Ugyanakkor ' 94 és '98 között ez a polarizált önkormányzati struktúra egy erős pénzügyi technikákon keresztüli centralizációs hullámon megy keresztül. Ennek számos apróbb jele van. A kisebb települések elsorvasztásának tekintjük azt, hogy önkormányzatok arra kapjanak k özponti pénzügyi forrást, hogy iskolabuszt vásároljanak. Nehezményezzük azt, hiszen a településen élőknek a helyben történő oktatáshoz, orvosi ellátáshoz való jogától, az építési ügyeik, gyámügyeik helyben való intézésétől fosztjuk meg az önkormányzatok te rületén élő lakosokat, hiszen a körjegyzőségek létrehozása is tulajdonképpen egy centralizációt jelent; a kilencvenes évek előtti tanácsi rendszerhez való visszatérést érzékeljük... És megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy tulajdonképpen a helyi adókról szóló törvény módosításában ugyanaz a centralizációs hullám folytatódik, mint ami az előző kormányzati ciklusban elkezdődött. Többek között ezen alapvetően fontos szempontok alapján is mondtuk azt, hogy a helyi adókról szóló törvényt a beterjesztett formájában e lfogadni nem tudjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr hozzászólását. Hozzászólásra jelentkezett Wiener György képviselő úr, a Szocialista Párt frakciójából. Képviselő úr, öné a szó. DR . WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. A helyi adókról szóló törvényjavaslathoz kívánnék hozzászólni. Azzal kezdeném, amivel vezérszónokunk, Jauernik István befejezte, hogy ebben a formában ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk elfogadni. Ann ak ellenére ez az álláspontunk, hogy nagyon helyesnek tartjuk a helyi adók rendszerének átgondolását, alapvető jelentőségű kérdésnek tekintjük azt, hogy az önkormányzatok finanszírozásában az autonómia elemei, az adóztatáson alapuló pénzügyi források szere pe növekedjenek. Azonban az előterjesztett törvényjavaslat nem ad átfogó megoldást erre a kérdésre - miként ez délelőtt is elhangzott , kiragadja a helyi adók rendszerét az önkormányzatok finanszírozási szisztémájából, s ráadásul olyan, egyszerűsítésnek n evezett változtatásokat kíván végrehajtani, amelyek korlátozzák az önkormányzatok mozgásterét. Nem véletlenül hangzott el délelőtt is, hogy az önkormányzatok elsősorban a kommunális adó intézményével éltek, s óvakodtak attól, hogy épületeken belül lakásokr a vessenek ki adót, attól pedig különösen, hogy az úgynevezett értékalapú megoldást válasszák, amire egyébként a törvény 1990 óta lehetőséget biztosít. Elhangzottak olyan vélemények, hogy nagyon bonyolult feladatot jelentene az önkormányzatok számára a szá mított érték meghatározása. Átnézve magát a törvényjavaslatot, önmagában első közelítésre ez még nem lenne olyan nehéz feladat, hiszen meghatározhatóak az átlagértékek, az alapértékek, meghatározható a korrekció alapján a számított érték is. Azonban ha ala posabban megnézzük a mellékletet, akkor kitűnik, hogy ott a sávok rendkívül szélesek, ennek következtében ez a táblázat - amely mintegy sorvezető lenne az önkormányzatok számára - nem ad igazi eligazítást, hiszen vannak olyan településkategóriák és építmén yfajták, ahol például 60150 ezer forint közötti a sáv négyzetméterenként, s ennek következtében ismét előkerül az a probléma, hogyan határozzuk meg igazából az értéket. Vitathatatlan, hogy a különféle lakáshirdetésekben közölt négyzetméterenkénti ingatlan árak és a táblázatban foglalt adatok egymástól nem állnak távol. Ennek ellenére igen aggályos, hogy a sávokon belül hogyan történik egyfelől az értékek meghatározása, másfelől - amit ugyan szeretne a törvényjavaslat elkerülni, de mégsem tud megtenni - az ö vezeti behatárolások elvégzése. Mindezek következtében az önkormányzatok, noha első közelítésben nem nagy volumenű, de valójában mégis rendkívül nehéz, a kisebb önkormányzatok esetenként megoldhatatlan feladatok elé kerülnek még
