Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1375 adóköteles, tehát adóalany lesz - de mi lesz azzal, aki befizette arra az évre vagy arra a félévre a gépjárműadóját? Én adóvisszatérítést nem nagyon találtam sem az eredetiben, sem a módosításban. Ha már a vállalkozókkal kapcsolatban mindig elő szoktam hozakodni valamivel, akkor most is előhozakodom. Nagy öröm volt számomra a 7. § (1) bekezdésében, hogy "műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemű, illetve az ENSZ EGB 83.01/C előírásnak megfelelő, 3500 kilogramm össztömeget meg nem haladó dízel üzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát - s a többi, s a többi - kell megfizetni". Hogy miért említem ezt kimondottan vállalkozói szemmel? Azért, mert s ok vállalkozó - mert cégautót nem tud finanszírozni az egyéb adóvonzatai miatt - belekényszerül abba, hogy kisteherautót vásároljon meg a vállalkozásának. Ennek a 3500 kilogramm össztömeget meg nem haladónak a törvénybe emelésével kimondottan ezeket a bizo nyos kis- és közepes vállalkozásokat segítik ezzel a bizonyos adókedvezménnyel. Pártunk álláspontja az - és ezzel, azt hiszem, zárnám is , hogy amennyiben ezt a bizonyos drasztikus mértéket a kormány egy kicsit csökkenti, ezt a törvényjavaslatot a Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Ugyancsak jelezte hozzászólási szándékát Lentner Csaba képviselő úr, a MIÉP frakciója részéről. Képviselő úr, az öné a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénycsomagnak a helyi adókkal foglalkozó részéhez szeretnék hozzászólni. Délelőtt Balczó Zoltán képviselőtársam a plenáris ülésen kifejtette, hogy a helyiadótörvénnyel beterjesztett formájában a Magya r Igazság és Élet pártja nem tud egyetérteni. Ugyanakkor lényeges, követve a bizottsági és a parlamenti munkát, hogy más pártok, akár kormánypártok részéről is komoly aggályok fogalmazódnak meg a helyi adókról szóló törvény tervezett módosítása kapcsán. Mi úgy érzékeljük, hogy a helyiadótörvény azon jogkörének kiszélesítésével, miszerint az önkormányzatok jogkörébe utalja a kormányzat egy törvényi felhatalmazással az adók, többletadók, többlethelyiadók kivetésének és beszedésének lehetőségét, úgy érezzük, h ogy ezzel a kormányzat a helyi konfliktusok kialakulását indukálja. Egy olyan helyzetet teremt, hogy az önkormányzatok és a településen lakó állampolgárok, jövedelemmel, vagyonnal rendelkező vállalkozások között érdekkonfliktus alakuljon ki. Ugyanakkor egy indirekt kényszert is érvényesülni látunk, hiszen a többletadók beszedésének joga, az adókulcsok emelése, az adóalapkorrekciók elvégzése mindmind több helyiadóbevétel lehetőségét teremti meg. Ugyanakkor bátor polgármester, illetőleg önkormányzat legyen az, aki ezt a lehetőséget majd - választópolgárai prognosztizálható felháborodását vélelmezve - tulajdonképpen meg is meri lépni. Véleményünk szerint ez előbbutóbb vagyonfeléléshez fog vezetni, hiszen az önkormányzatok az adóemelés lehetőségével - ismerv e az országban a jövedelmi viszonyokat - vélhetően kisebb mértékben fognak élni, mint az az önkormányzatok törvényben felruházott jogköre volna. Az adózási rendszernek az önkormányzatok szintjére való letelepítése egyúttal az adózási rendszerünkben beálló decentralizációs elveket is jelenti, hiszen az állam azokat az adókat, amelyeket már, úgymond, erkölcsi alapon nem mer fölvállalni, hogy beszedje, most a helyi önkormányzatok színterére telepíti. Ha megnézzük Magyarországon az adó jellegű bevételek alakulá sát tízéves időintervallumban, '88ban a főbb adók és adó jellegű bevételek összesenje 600 milliárd forint volt, míg '98ban ez az érték már 3524 milliárd forintra ugrott fel, '99ben pedig közelíti a 4 ezer milliárd forintot. Tehát '99
