Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1372 jövedelemtulajdonosoknál, mégpedig a háztartásijövedelemtulajdonosoknál jövedelemnövekmény van. A 13 százalékos inflációt figyelembe véve tulajdonképpen azt hiszem, nemcsak a közszférában lesz jövedelemnövekmény, tehát adóalapnövekmény, hanem a váll alkozói szférában is lesz növekmény, tehát egy kft., egy rt., egy bt. nem meri majd megkockáztatni azt, hogy legalább az infláció mértékéhez viszonyítva ne emelje a jövedelmeket. Kibővítve a korábban elmondottakat, azt kell mondjam: nemcsak a közszférában, hanem más szférában, az üzleti szférában is jövedelemnövekmény lesz. Láthatjuk ugyanakkor azt, hogy ha ez a növekmény 13 százalékos, ha az adóalap 13 százalékkal növekszik, viszont az adótömeg csak 10,9 százalékkal, ez már hatalmas logikai ellentmondás. K özgazdaságilag ezzel - bár elég későn, a sajtó jelenléte nélkül - mintha meg is döntöttem volna a kormánynak ezt a hipotézisét. Itt majd várom az államtitkár úr válaszát! Volna még egy lényeges szempont, tisztelt államtitkár úr, mégpedig az, hogy ez a szem élyi jövedelemadótörvénymódosítás adókulcsokból, adóalapcsökkentésekből, jóváírásokból áll. Utánaszámoltam ennek, s azt kell mondjam, hogy a minimum inflációt követő jövedelem, illetve adóalapnövekményen túl ezek a kulcsok is szigorúbbak, tehát több el vonást jelentenek. Ezen két okból, tehát az adókulcsokban rejlő szigorításokból, többletjövedelemelvonásokból kifolyólag, illetve a jövedelemtulajdonosok jövedelemnövekményéből messzemenően több adóbevételre kell szert tennie az államháztartásnak, mint a tájékoztató anyagban szereplő 730 milliárd forint. Legyünk tárgyilagosak! Az adórendszereket egyrészt azért vezetik be, azért alkalmazzák, hogy az államháztartás bevételi forrásokra tegyen szert, nem pedig azért, hogy - sajnos ezt ki kell mondanom - lakoss ági rétegeket preferáljon vagy ne preferáljon. A harmadik dolog, amire szeretnék utalni: mi olyan szemszögből közelítünk ehhez a vitához, hogy érzelmektől mentesen, szakmai érvekkel alátámasztottan, pro és kontra alakítjuk a véleményünket. S ehhez a vélemé nyalkotáshoz hozzá tartozik az is, hogy azok a felszólalások, amelyek a beterjesztett adótörvények kellő hatásszámításokkal alá nem támasztottságát fejezik ki, részint megmagyarázhatóak. A múlt héten kifejezésre juttattam azt, hogy bizonyos hatásszámítások - még ha ezek, mint utaltam rá, pontatlanok és nem teljeskörűek - egy PMes tájékoztató anyagban megtalálhatóak. (20.10) Azonban azon felvetésekre, miszerint - lehet, hogy Keller képviselőtársam neheztelni fog rám - a költségvetés és a költségvetést megal apozó adótörvényjavaslatok beterjesztése vonatkozásában több kifogás hangzott el, autentikus forrásra hivatkozva: a '92. évi XXXVIII. törvény - amely az államháztartás rendjéről szól - 36. §a rögzíti a kormány feladatait. Ebben úgy fogalmaz, hogy a kormá ny a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. A múlt héten is kifejtettem, és most is megerősíteném: a költségvetés beterjesztése, mint tapasztal juk, tulajdonképpen nem történt meg. Sejtjük, hogy milyen számok lesznek benne, de ez nem történt meg. Tulajdonképpen így némiképp kifejezésre kell juttatnom azt, hogy itt továbbra sincs késedelem, mert az Országgyűlés a nyáron a költségvetés benyújtásának határidejét tulajdonképpen meghosszabbította, tehát itt nincs mulasztás. Azonban el kell mondani - ez már a bizottságokban is felmerült, például az önkormányzati bizottságban, ahol délelőtt a kisebbségi véleményt adtam elő a miniszteri expozé után , itt arról van szó, hogy konkrétumokra, alaposabb hatásszámításokra lenne szükség. Való igaz, hogy az elkövetkező évben a jövedelemadótörvénytől számos magyar család élete, sorsa, boldogulása fog függni, ugyanakkor az a körülmény, hogy erről a törvénycsomagról egy hét múlva, két hét múlva szavazás lesz, és ebben az általános vitában a FideszMagyar Polgári Párt részéről - tulajdonképpen az államtitkár úron és a jegyzőn kívül - más személy, képviselő nincs, megkérdezem: milyen szempontok alapján fogják kialakíta ni az álláspontjukat a Fideszfrakció képviselői? Hiszen itt általános vita van, de a módosító javaslatok nyilván több képviselőtársunk részéről ezen általános vita varázsában fognak, úgymond, megfogalmazódni. Ezekre az érvekre tehát, amelyeket a
