Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
1358 családokban. A házaspár alkotta családokban 100 családonként 103 gyermek jut, az egyszülősökben pedig 100 családonként 143. (19.00) Azt hiszem, ez me gint elgondolkodtató. Számukra, részükre nem az lenne a legjobb megoldás, ha a családi pótlékot növelnék azzal az összeggel, amivel most a családi kedvezményt tervezik a családokhoz eljuttatni? Ezenkívül van itt még egy érdekesség, hogy nem ismerjük, menny ivel nő majd a családi pótlék összege. A mai Népszavában olvashattuk azt, hogy az egyik variáció szerint 8 százalékkal tervezik a kormányülésre bevinni ezt a javaslatot. Nem lenne egyszerűbb és eljutóbb ez a gyermekellátási kedvezmény, ha a családi pótlékh oz raknák hozzá? Nem kellene itt bűvészkedni a személyi jövedelemadó kitöltésénél, automatikusan mindenki megkapná, ha továbbra is alanyi jogon tervezi juttatni a családi pótlékot a kormány. Nem lenne szükség arra, hogy legyen adóköteles jövedelme a szülőn ek, és tényleg a gyerekhez jutna el. Csak egy érvet szeretnék hallani ez ellen, legalábbis egy észérvet! Jó lenne, ha aggályainkat itt befejezhetnénk, de sajnos nem tehetem, hiszen van másik, az iskoláztatási támogatás. Ha a családi pótlék az iskolaköteles kortól iskoláztatási támogatássá változik, akkor az a szülő, akinek a gyermeke a nyolc általános elvégzése után nem jár iskolába vagy közben kimarad az iskolából, az nem jogosult a gyermekkedvezményre és az adójóváírásra sem? Költői a kérdésem, ezt ugyani s megkérdeztem a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, és ő egyértelműen azt mondta, hogy igen, nem jogosult, neki nem jár ez a támogatási forma. Az oktatási statisztikák szerint évente körülbelül ötezer gyermek m arad ki az általános iskolából, tehát a korosztály 34 százaléka. A középiskolás korosztály esetében a lemorzsolódók aránya ennél magasabb. Azzal, hogy a felnövekvő generációkban ne legyen iskolázatlan, szakképzetlen fiatal, azt hiszem, megint mindnyájan m aximálisan egyetértünk, azonban azzal nem, hogy nem vizsgálják, miért nem jár a gyerek iskolába, illetve miért marad ki. Például a szülő nem tudja fizetni az utaztatást, az étkeztetést vagy a mester által kért betanítási költségeket. Először talán az okoka t kellene megvizsgálni, hogy a családok miért nem járatják iskolába a gyerekeiket, és csak utána szankcionálni a támogatás elvonásával. Ők nem támogatandó polgárok? Még mindig van másik téma, ami gondot okoz számunkra. Elvileg nem rossz, ha a rokkantsági j áradékban részesülő személyt is bevonják az adókedvezményezettek körébe, mivel így azokban a családokban, ahol van ilyen személy és van olyan jövedelem, ami a kedvezménnyel csökkenthető, akkor működik a rendszer. De gyakorlatilag mi van azokkal a családokk al, ahol nincs ilyen jövedelem? Méltányosabb és igazságosabb lenne - és emellett szakszerűbb is , ha törvény szabályozná a rokkantsági járadék mértékének emelését. Az államtitkár úr az expozéjában egy amerikai mondást idézett: két biztos dolog van az élet ben, az adó és a halál. A jelenlegi kormány életében van egy harmadik is: a családtámogatás állandó emlegetése, mármint a magasabb jövedelmű - a polgároknak nevezett - családoké. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerűsítést ígért a kormány, a jelen előterjesz tés alapján azonban bonyolultabbá válik a rendszer. Csendes kérdésem: milyen megoldást javasol, illetve tartalmaz az előterjesztés - ugyanis nem találtam rá megfejtést - a speciális élethelyzetekben, például különélők, krízishelyzetben levők számára. Mi le sz az ezekben a családokban felnövekvő gyerekekkel? Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg néhány zárógondolatot. Álságos megoldásnak és a lakosság becsapásának tartjuk azt, amikor a kormány úgy terjeszt be javaslatot, mintha választást ajánlana. Mit go ndol a tisztelt kormány? Ki fogja a gyermekenkénti adójóváírás mértékénél az alacsonyabb összeget megszavazni? Az ellenzék, ha ígérgetni akarna, ennél többet is elképzelhetőnek tartana; a kormánypártok pedig - ha végképp nem akarják eljátszani a bizalmat - nem szavazhatják meg az alacsonyabbat. Ne tessék lekezelni a polgárokat ilyen ajánlatokkal!
