Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Leonyid Kucsma, Ukrajna köztársasági elnöke beszédének magyar nyelvű hiteles fordítása - LEONYID KUCSMA, Ukrajna köztársasági elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben:
1294 Akkor az önfeláldozás és a bátorság, a néppel és az országgal szembeni felelősségérzet került előtérbe, és fegyverrel a kézben harcba szálltak a jövőjükért. Ismert okokból fakadóan ezek a törekvések, valamint a nyugati szövetséghez történő közeledés csak több mint harminc év elteltével valósulhatott meg. Ebben az összefüggésben, meg kell emlékezni azoknak az időknek még egy, véleményem szerint, igen szimbolikus eseményéről. Mint ismeretes, a magyar forradalom kitörését megelőzte a lengyelországi demokratikus erőket támogató diáktüntetés. A magyarok már akkor, az európai népek szövetségében látva jövőjüket, tudták, hogy kölcsönös támogatás nélkül ezt nem lehet elérni. Gondolo m nem tévedek, ha azt mondom, hogy a viharos ötvenes években mind szemléletesebben kezdett kirajzolódni a keleteurópai népek érdekközössége saját országaik és a kontinens demokratikus szabadságának és értékeinek megszilárdítása érdekében. S ebben nyilvánu l meg az 1956os magyar forradalom további történelmi érdeme. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azok az eszmék, amelyekért férfiasan harcoltak a múltban a magyar hazafiak, aktuálisak ma is. Annak ellenére, hogy a világban nagy változások történtek. Megváltozott Magyarország is. Döntő lépéseket tettek nemzetgazdaságuk reformja érdekében, befejeződött a privatizáció, olyan jogi és gazdasági feltételeket hoztak létre, amelyeknek köszönhetően jelentősen megnövekedett a külföldi tőkebehozatal. Mi, ahogy a magyarok mon dják, "kalapot emelünk" az Önök eredményei előtt. Azonban Ukrajna sem állt egy helyben ezalatt az idő alatt. Az első és legfontosabb az, hogy megújította függetlenségét és államiságát. Az viszont, hogy az államépíté st gyakorlatilag a nulláról kezdtük, eleve megnehezítette az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését. Egyidejűleg kellett létrehozni az államstruktúrát és a hatalmi szerveket, kialakítani a saját gazdasági teret, létrehozni a nemzeti pénzt, kiépíteni és k orszerűsíteni a pénzügyi és a bankrendszert. Bizonyos mértékben ezekkel a feladatokkal kellett megbirkóznia a többi szovjet utódállamnak is. Azonban Ukrajnának megvan a komoly sajátossága. Gondolok itt a korábban elhurcolt népek életkörülményeinek rendezés ére, akik a történelmi hazájukba térnek vissza (s akiknek a száma eléri a több százezret), a csernobili katasztrófa következményeinek és az atomfegyvereknek a felszámolására. Mindezt terhelte az általunk örökölt, torz, sőt mi több, sok párhuzamosságot muta tó népgazdasági szerkezet. Óriási erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az elhatározott gazdasági változásokat végrehajtsuk. Ezzel együtt, függetlenül a különösen kedvezőtlen indulási feltételektől, a függetlenség hét éve alatt elég sokat tudtun k elérni. Megvalósult az ukrán államiság, jelentősen leépítettük az adminisztratív és parancsuralmi rendszert, beindult az árképzés piaci mechanizmusa, liberalizálódott a külkereskedelmi rendszer. Jelentős előrelépés történt a gazdaság krónikus hiányrendsz erének leküzdésében, biztosítottuk a piac feltöltését áruval. A közelmúltban a nemzetközi pénzügyi szervek által Ukrajnának nyújtott támogatást mi úgy tekintjük, mint annak elismerését, hogy következetesen hajtjuk végre azt, amit elvárnak tőlünk a piacgazd asági kiépítésben. A társadalomban erősödik e lépés támogatottsága.
