Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, a Fidesz
1267 előterjesztését, mert ez megvalósítja a választási célokkal összefüggésben a helyi adók rendszerének a kiépítését. Nézzük meg most az önkormányzati oldalt! Mik a felülvizsgálat főbb indokai? Amikor ez t vizsgáljuk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a helyi adók az adórendszer szerves részét képezik. A nemzetközi tapasztalatok szerint helyi adók jellemzően a településen fellelhető vagyontárgyakat, főként az ingatlanokat terhelik. A vagyonarányos közt eherviselés elvét az adórendszerben tehát a vagyonadók mellett a vagyon egyes elemei, jellemzően az ingatlanokat terhelő vagyoni típusú adók juttatják érvényre. Ezek az elvonások főként a vagyoni elemek értékein alapulnak. Az ingatlanok tulajdonlásához köt ődő adók a modern adórendszerben nem képeznek nagy arányt, az összes adóbevételekhez képest viszonylag kis súlyt képviselnek. Az angolszász országokból van összehasonlítási adat a törvénymódosítás indokolásában. Ott az adóbevételek 810 százalékát, míg más OECDországokban 24 százalékát teszik ki az ingatlanadók. Magyarországon a vagyonarányos adóztatást, a vagyonszerzési illeték mellett az éppen most módosítani kívánt helyi adókról szóló 1990. évi L. törvényben szabályozott vagyoni típusú adók, konkrétan az épületeket terhelő építményadók és a belterületi földrészletekre kivethető telekadók hivatottak megteremteni. Ezen adónemek mellett további két, ugyancsak ingatlanhoz kapcsolódó adónemet szabályoz ez a rendelet - mint tudjuk és hallottuk a bizottsági fe lszólalásból , a magánszemélyek kommunális adóját és a magánszemélyek tulajdonában álló üdülőépületek hasznos alapterülete után fizetendő idegenforgalmi adót. A helyi adók sajátossága, hogy az egyes adónemek bevezetésének, további kedvezményeknek, mentess égeknek, valamint felső korláttal, de az adómérték megállapításának joga a települési önkormányzaté. Aláhúzom, hogy ez alkotmányos joga az önkormányzatoknak. A helyi adóztatás működési tapasztalatai szerint az önkormányzatok többsége adóztatja az ingatlano kat, ám főként az átalány jellegű, az ingatlan értékét és így a vagyoni különbségeket legkevésbé kifejezni képes magánszemélyek kommunális adóját vezette be a legtöbb önkormányzat. Nem helyes az a számolás, illetve korrigálni kívánom azt az előttem felszól aló bizottsági álláspontot, miszerint összesen 2 önkormányzat élt volna az építmények és a telkek adóztatása körében az alapterület meghatározásával. 848 önkormányzat élt az építményadóval, 388 önkormányzat pedig a telekadó bevezetésével. Az a félreértés, hogy a négyzetméter alapú adóztatás helyett az érték alapú adóztatást csak 2 önkormányzat választotta. 1997ben az ingatlanokat terhelő adónemek az összes adóbevételhez képest 1 százalékosak, az igencsak nem szeretett GDPhez viszonyítva pedig 0,2 százalék os arányban voltak. Így a vagyonarányos közteherviselés elve még az ingatlanadóztatást felvállaló önkormányzatoknál sem érvényesült maradéktalanul. Ezért vizsgáljuk meg, hogy miért nem. Szögezzük le azt, hogy a helyi adók, a helyben történő adóztatás felté telezi és támaszkodik az önkormányzatok elmúlt években megszerzett ingatlanpiaci tapasztalataira, vagyongazdálkodási tudására, tapasztalataira és eredményeire, és főleg a városokban az elidegenítés során megszerzett információkra és tudásra. E nélkül az is meretanyag nélkül nem lehetne vállalkozni a mostani módosításra, de miután ezek a tapasztalatok már megszülettek, az önkormányzatok döntő többsége birtokában van ezeknek az ismereteknek, az önkormányzatok a vagyongazdálkodásuk mellett kiléptek a helyi inga tlanpiacra, főleg az elidegenítés kapcsán, ezért nyugodtak lehetünk afelől, hogy nem fognak olyan komoly problémákba ütközni, mint '9394ben. Elfogadom, és magam is tudom - önkormányzati tagként találkoztam a problémával , hogy 1990 és '95 között nem fog adták kitörő lelkesedéssel az önkormányzatok a helyi adók kiépítését és kiszélesítését. Lehet, hogy azt mondhatjuk, nagyon óvatosan, csökkentett mértékben, szűkítetten éltek ezzel a lehetőséggel, és én akkor ezzel egyetértettem. Helyes volt az óvatosság, m ert nem volt meg a kellő tapasztalat. Ugyanis arról van szó, hogy az adót nemcsak jól kell kivetni, hanem az adót jól is kell beszedni.
