Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
1154 egyetemi hallgatók tankönyvellát ása, illetve azon tankönyvek rendkívül magas ára, ami azt jelenti, hogy az egyetemi hallgatók jelentős része nem is vásárolja meg a tankönyveket, hanem megpróbálja az egyes tankönyveket sokszorosítani és úgy körbeadni. Ezért javasoltuk ezzel a tankönyv árá t is csökkenteni. Úgyszintén hasonló meggondolásból a csecsemők ellátásánál a csecsemőpelenkát vonják ki, és tegyék a nullakulcsos adóztatású termékek közé. Ez szintén szociális meggondolásokból került ide. A gazdasági bizottság mindegyik javaslatot elfoga dta teljes mértékű vagy több mint egyharmados támogatással. A kormányzati képviselők mindegyiket azzal a hivatkozással utasították vissza, hogy az európai uniós harmonizációhoz szükséges itt a megadóztatás. Természetesen ez rendkívül sok visszásságot jelen t, hiszen ha hozok olyan - személyi jogokat sértő, jogharmonizációra alapozott - döntést, amely az Európai Unióval esetleg konformitást mutat, de ugyanakkor a magyar nemzet vagy az állampolgárok ellen szól, akkor is meg kell ezeket szavazni? (18.10) Tehát akkor is az Európai Uniót kell mindenekelőtt preferálni, az ottani jogharmonizációt, anélkül, hogy figyelembe vették volna az egyes országok belső jogszabályozását, amely pont ezeket a területeket nagyon erőteljesen támogatja, függetlenül az Európai Unióba n érvényben levő adószabályoktól vagy azok ellenére? Tehát a szociális gondok fokozását jelenti, ha az említett tételek köre bent marad a 12 százalékos áfakulcsos termékek körében, illetve szerintem ez gyermek- és ifjúságellenes intézkedés, ha itt nem tört énik meg az ilyen kedvezményeknek a jóváhagyása. Szerepel ebben az anyagban - bár ezt visszautasították, csak szeretném megemlíteni - még három tétel. Az egyik a szolgáltatások köréből a diákétkeztetés és a szociális étkeztetés, ezt végül nem fogadta el se m a gazdasági bizottság, sem a többi bizottság, azon a címen, hogy a diákétkeztetésre támogatás van, és ezért tulajdonképpen a 12 százalékos áfakulcs jogos. A frakció és személy szerint jómagam sem értek ezzel egyet, mert más szempontok is vannak. A diákét keztetés a támogatások ellenére drága, és nagyon sok iskolában, középiskolában, egyetemen nem tudják megfizetni a diákétkeztetés magas árát. Azzal, hogy a nullakulcsosba kerülne át, valamelyest enyhíteni vagy csökkenteni lehetne ezeknek az árszínvonalát is . Ez vonatkozik a szociális étkeztetésre is; ezt a szolgáltatást igen nagy mennyiségben veszik igénybe, különösen az idős emberek, és kicsi nyugdíjból bizony a 300 és 500 forint között mozgó szociális étkeztetési költséget nagyon sokan nem tudják megfizetn i, jóllehet, ha alacsonyabb áron juttatnák el az idős, nyugdíjas korosztályhoz, akkor igénybe vennék. Végül még egy tétel, ami itt szerepelt, ez a kutatások és fejlesztések nullakulcsos csoportba történő átsorolása. Ezt a gazdasági bizottság, a költségveté si bizottság és a kormányzat szintén elutasította, nem támogatták, jóllehet kiemelten kezelném a kutatások körében a pályázattal elnyert kutatási pénzeket, amelyek 12 százalékos áfakulcs alá esnek; ilyenek például az OTKA keretében elnyert pályázati pénzek . Ezt azért nehezményezzük, illetve azért kértük a megszüntetését, mert nagyon kevés kutatási pályázati pénzzel rendelkeznek az egyetemek vagy kutatóintézetek, és ha még azzal sújtjuk őket, hogy a kapott forrásokból 12 százalékot elvonnak, akkor az a kutat ási pénzek további befagyasztását vagy csökkentését jelenti. Rendkívül silány, siralmas a helyzet ezen a téren, és ezzel lehetne valamelyest javítani a kutatások költségét vagy forráshelyzetét. Tehát itt kiemelten a pályázati úton nyert kutatási pénzek adó mentességét szeretném még egyszer kiemelni, és javasolni, hogy ez kerüljön a 12 százalékosból a nullakulcsos szolgáltatások körébe. Befejezésül: amennyiben a költségvetési vitánál is előjön, természetesen minden adózási rendszert együttesen kell értelmezni , és tekintettel arra, hogy a költségvetés bevételi oldalán az áfa adja a legnagyobb tételt, ezért nagyon lényegesnek tartanánk, ha ezeket a bevételeket a kiadási oldalon nem mindenekelőtt a kötvényadósság törlesztésére vagy annak kamatai törlesztésére for dítanák, hanem ezeket a szociális szempontokat vagy ifjúságtámogatási szempontokat is figyelembe vennék, ami egyébként a kormányzati programban is szerepel. Amennyiben ez nem történik meg, akkor azt hiszem, hogy bizony kezd újraéledni a Bokroscsomag bevez etésével
