Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE (MSZP):
1144 A 16. ajánlásban a következőről van szó: a kormá nyzat azt javasolja, hogy a készpénzzel fizetők körében az átláthatóságot erősíteni kell, és ilyen tekintetben az a vállalkozó, aki társas vállalkozás esetén 1, egyéb vállalkozás esetén 5 millió forintot meghaladó értékben teljesít készpénzfizetést, az az APEH részére bejelentéssel tartozik. Ez a kormányzati előterjesztés tartalma. A módosító indítványunk lényege az, hogy ne 5 millió forint legyen ez az értékhatár, hanem 2 millió forint. Az indítványunkkal kapcsolatban szeretném elmondani annak megalapozása ként, hogy már korábban is tett az Országgyűlés, illetve az előző kormány is kísérletet arra, hogy a készpénzzel történő fizetést próbálja visszaszorítani. (17.00) Erre vonatkozóan született is törvényjavaslat, pontosabban törvény, ezt az ominózus részt az onban az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. Ez a kormányzat - véleményem szerint nagyon helyesen - továbbra is próbál ezen az úton járni, nyilván törvényes, alkotmányba illő megoldást javasol. Az általános vita során is elmondtam, hogy ez az indítvány, am it a kormányzat tett, tartalmát tekintve végeredményben alatta marad az előző indítványnak. Az előző indítvány szankciókat próbált alkalmazni a nagy összegű készpénzzel történő kifizetéshez, míg ennek a kormányzatnak az indítványa a szankciót gyakorlatilag csak ahhoz köti, hogy be kell jelenteni az adóhivatalnak a nagy összegű kifizetést, és amennyiben az érintett vállalkozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor gyakorlatilag olyan bírsággal sújtható, ami azt illeti, aki adózással kapcsolato s adatszolgáltatásának nem tesz eleget. Úgy érzem tehát, hogy ez tartalmilag lényegesen kisebb súlyú lépés, mint a korábbi elképzelés, illetve megfogalmazás volt. Ráadásul véleményünk szerint az is kifogásolható, hogy értékhatárként a korábbi 1 millió fori nttal szemben az 5 millió forint lett megjelölve. Ez azt jelenti, hogy vélhetően nagyon kevés lesz a bejelentések száma - már ha ennek természetesen minden vállalkozó eleget tesz is , hiszen az 5 millió forintos értékhatár ma még igen jelentősnek mondható . Megnéztem különböző forrásokban, és például arról győződhettem meg, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez a bejelentési kötelezettség 10 ezer dollárhoz van kötve. Én is hallottam már, hogy a magyar gazdaság fejlettebb, mint az amerikai gazdaság, de azé rt úgy gondolom, hogy abban a gazdaságban, ahol eddig ilyen gyakorlat semmilyen formában nem lett alkalmazva, ott véleményem szerint egyelőre megelégedhetnénk azzal a színvonallal, azzal a szinttel, amit, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államok alkalmaz. Ezért javasoljuk mi - nem pontosan átszámítva az összeget , hogy ez az értékhatár 5 millió forint helyett 2 millió forint legyen. Így remélhetőleg több olyan eset lesz, amikor az APEH majd áttekintheti, nem is egyszerű nyilvántartások és elemzések után, h ogy mit tud kezdeni ezzel az adatmennyiséggel, amihez ily módon majd hozzájut. A következő ilyen indítványunk a 41. pontban van rögzítve, ezt szintén Soós Győző képviselőtársammal adtam be. A kormány javaslata a következőket tartalmazza, amit mi javasolunk eltörölni: "A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más adózók 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha hibás, valótlan vagy hiányos adatszolgáltatást alkalmaznak." Azt tudni kell hozzá, hogy a törvény korább an ugyanezt az eljárást vagy szankciót alkalmazta, azzal a kivétellel, hogy a bírságot nem terjesztette ki az adatszolgáltatásra. Tehát ilyen bírsággal csak annak kellett szembenézni, aki hibás vagy valótlan bevallást tett. Úgy érzem, ez tartalmilag jogos is, tehát aki ilyen szempontból nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek, az vállalja a következményeket. A kormányzati előterjesztésben vannak olyan indítványok, olyan javaslatok, amelyek azt tartalmazzák, hogy lényeges módon ki kell szélesíte ni az adóazonosító jel alkalmazását, és ezután ezt gyakorlatilag mindenféle APEHhel kapcsolatos nyomtatványra, bevallásra, iratra rá kell írni.
