Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
1141 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatva képviselőtársam véleményét a módosító indítványával kapcsolatban, az jutott eszembe, a parlamentnek törvényt kellene alkotni arról is, hogy a törvénytervezeteket rendeltetésszerűen kell alkalmazni, illetve benyújtani. De tulajdonképpen nem ehhez a témához szeretnék hozzászólni, bár teljes mértékben egyetértek a módosító indítvánnyal, és ezúttal is javasolnám képviselőtársaimnak, hogy nagyon fontolják meg az elhangzottakat. Az én módosító indítványaim 19. és 28. sorszámon s zerepelnek, és a társadalombiztosítási rendszer integrálásával kapcsolatosak, pontosabban annak kivételét javasoljuk Farkas Imre képviselőtársammal. Igyekszem pontokba szedni véleményemet, érveimet. Először egy elméleti, szakmai elméleti dologra szeretném felhívni a figyelmet, amit itt ma még nem hallottam, Keller képviselőtársam sem utalt rá, ez az adó és járulék különbsége. Az iskolában is tanítják, hogy mi a különbség az adók és a járulékok között. Azt hiszem, mindannyian tudjuk azt, hogy az adózó a befi zetéssel egy alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, és nem egy jogosultságot vásárol. Az adóbefizetésekkel a kormány a parlament által törvényben szabadon rendelkezik, szabadon felhasználja, nyilván törvényi keretek között és törvényileg szabályozva, d e mégiscsak szabadon. A járulék egészen más kategória, ott egy törvény által garantált szolgáltatás jár a járulék ellenében. Ez, azt hiszem, soha nem elfeledhető, egészen addig, amíg járulék van, járulék létezik. Hadd mondjam el azt, szerintem mivel nem ál l összhangban a kormány javaslata. Kevés dologgal nem áll összhangban: mindössze egy országgyűlési határozattal nem áll összhangban - pontosabban a 60/1991. országgyűlési határozattal nem áll összhangban , nem áll összhangban a jelenlegi kormány programjá val, és nem áll összhangban az európai integrációs törekvésekkel. Miért? Hadd idézzek az 1991es országgyűlési határozatból egyetlen mondatot: "Egyetértett azzal, hogy a szociális biztonság legátfogóbb intézménye a jövőben is az állam által garantált, a la kosság lehető legszélesebb körére kiterjedő kötelező társadalombiztosítás legyen." Úgy gondolom, hogy ez az 1991es országgyűlési határozat még hatályban van, új határozat nem készült, nem született, először talán ezt kellene megváltoztatni abban az esetbe n, ha a kormány ragaszkodik az előterjesztéséhez. Nézzük Az új évezred küszöbén című kormányprogramot! Ebből is idéznék: "A kormány az egészségbiztosítás rendszerén belül megkezdi a biztosítási rendszer reformját. A reform fenntartja a mindenkire kiterjedő , szolidaritás alapú egészségbiztosítás elvét. A kormány a szolidaritás alapelvű járulékra épülő finanszírozást tekinti az alapbiztosítás forrásának. Ennek érdekében átalakítja a finanszírozási rendszert oly módon, hogy minden biztosított járulékkal fedeze tt legyen." Ennyit az összhangokról. Vane hatékonyságjavulás az előterjesztés szerint? Keller képviselőtársam is kitért erre a kérdésre, egykét dolgot én is hadd mondjak el ezzel kapcsolatban. A társadalombiztosítás '92től kapta meg a végrehajtási, beha jtási jogot, az ezt követő években, ahogy Keller képviselőtársam is utalt rá, nagymértékben javult a társadalombiztosítás bevételeinek hatékonysága. Valóban, ma az adóhatóság, az adóhivatal kintlévősége - egyezik az adatunk - 465 milliárd forint, míg a tár sadalombiztosításé mindössze 246 milliárd. Én nem az adóhivatal munkáját kívánom kifogásolni, csupán arra utalnék, hogy a társadalombiztosítási járulékok behajtása azért nem olyan rossz, hogy ez indokolná az adóhivatalhoz való áttevődését. Szólnék még arró l, hogy mi lesz a járulékfizetők pénzével, a járulékfizetők pénzének azzal a részével, amelyből különféle beruházásokat hajtottak végre - számítógépes rendszer, tárgyi, technikai eszközök , hiszen nem adóként fizették ki, hanem járulékként. Nyilvánvalóan úgy fizették ki járulékként, hogy a járulékbeszedő szervezet a járulékbeszedés technikai feltételeit is megvalósítja ebből. Hivatkoznék az adatvédelemre, alkotmányosságra. Azt hiszem, parlamenti képviselők és az egész ország még világosan emlékszik arra, a mikor a személyi számot az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően megszüntetve három számot hoztunk létre sok milliárd forintos költséggel. Most ezek közül kettő, az adószám és az úgynevezett tajszám egy szervezetnél összpontosul. Nem
