Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 26 (20. szám) - Jacek Janiszewski Lengyelország mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági minisztere és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
1126 alkotják. Ezek az országok olyan kulturális, gazdasági és ma már demokratikus értékek kel is rendelkeznek, amelyek gazdagíthatják az Európai Unió egészét. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a parlamenti pártok - akár ellenzéki, akár kormányoldalon foglaljanak helyet - lényegesnek tekinthető külpolitikai helyzetben milyen álláspontot képviselnek. Külpolitikai kérdések nem válhatnak a parlamenti taktikázások, netán az obstrukció áldozatává. A délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFORerőket felváltó erők tevékenységének elősegítéséről é s ebben a magyar műszaki kontingens részvételéről szóló 18/1998as országgyűlési határozat módosításánál balsejtelmű közjáték játszódott le - mi reméljük, hogy csak egyszer és ez alkalommal. A Független Kisgazdapárt azt reméli, hogy az ország jövőjét megha tározó külpolitikai kérdésekben az ellenzék és a kormánypártok a szükséges mértékben együtt fognak tudni működni. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Németh Zsolt államtitkár úr kíván v álaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, az elmúlt héten, október 21én, a forradalom előestéjén a három miniszterelnök találkozott. Nem vé letlen, hogy ebben a pillanatban találkozott a három miniszterelnök. Fontosnak éreztük, hogy valamilyen módon kapcsolódjon 1956 megünnepléséhez ez az alkalom. Nem tartjuk ugyanis véletlennek azt, hogy az a három ország került mind a NATO, mind az Európai U nió bővítésének az első körébe, amelyben az elmúlt években látványos, egyértelmű forradalomra és szabadságharcra került sor, mint '56ban Magyarországon, '68ban Csehszlovákiában, illetve többször, de leginkább '81ben Lengyelországban. Az 1335ös visegrád i találkozón, mint ahogy az 1991es visegrádi találkozón is, annak idején a három király, ez alkalommal pedig a három elnök, miniszterelnök, illetőleg államelnök alapvetően gazdasági motivációból kötötte meg annak idején azt a megállapodást, illetőleg ezt a megállapodást. Annak idején fontos volt - még a vámok kérdésén túl - Bécs árumegállító jogának is a valamilyen módon való kikerülése; a három király ebben egyezett meg. Most, azt hiszem, sokkal inkább az Európai Unióval kapcsolatos hasonló problémák is v alóban motiválták ennek a találkozónak a létrejöttét. A politikai kooperációnak ugyanakkor 1991ben valahogy nem volt meg a megfelelő történelmigeopolitikai feltételrendszere. Ez, úgy tűnik, mára létrejött, aktuálissá vált, hogy politikai dimenziót kapjon a középeurópai országok együttműködése, s mint ahogy hangsúlyoztam, ez az a három ország, amely mind a NATO, mind az Európai Unió vonatkozásában "elsőkörösnek" tekinthető. Van még egy rendkívül fontos összetevője ennek az együttműködésnek, ennek a találk ozónak. Úgy látjuk, van egy olyan önazonossága ezeknek az országoknak, ezeknek a nemzeteknek, amelynek az együttes megfogalmazása és megjelenítése az Európai Unió irányában is rendkívül jelentős: közösen kell ezt a középeurópai önazonosságot felmutatni az Európai Unió népeinek, és ezáltal mindenféleképpen egy többletet tud régiónk Európában képviselni. S ez tükrözi azt a nézetet is, hogy Európát mi egy olyan együttműködésnek, egy olyan kontinensnek tekintjük, ahol az egyes sajátosságok az együttműködés rév én megerősödnek, nem pedig kioltják egymást. (15.40) Az integrációs előnyök és a regionális politikából fakadó lehetőségek összehangolása rendkívül fontos kihívás a magyar külpolitika előtt 1998ban. Szeretnénk, ha a magyar külpolitika e két fő
