Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Tóth Sándor és Tóth Károly (MSZP) - a gazdasági miniszterhez - "Lesz-e gyógyszer a magyar élelmiszeripari cégeket sújtó orosz válságra?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
1025 valamelyest elmaradt a tavalyi teljesítmén ytől. Ezen belül az élelmiszeripar kivitele lényegében nem változott. A válság kialakulását követően a kormányfő azonnal összehívta a gazdasági tárcák vezetőit a kialakult helyzet áttekintésére. Világos volt, hogy a hatás kettős: van egy közvetett és egy k özvetlen hatása. Mindkettő felmérését a kormány haladéktalanul megkezdte. A munkában valamennyi érintett gazdasági tárca részt vett, ezért válaszomat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetve adom meg. A konkrét problémák tételes meg ismerése érdekében a kormány felkérésére a Gazdasági Minisztérium vezetésével tárcaközi bizottság alakult. A bizottság a munkájáról folyamatosan tájékoztatja a kormányt, és a szükséges intézkedéseket kezdeményezte, illetve kezdeményezni fogja. Megállapodtu nk abban is, hogy a kérdéssel mind a gazdasági kabinet, mind az érdekképviseleti szervek és a gazdasági kamarák bevonásával foglalkozunk. Ez megtörtént. Az Oroszországba irányuló magyar kivitelen belül vannak olyan termékcsoportok - ahogy ön is említette , ahol az exportlehetőségek csökkenése az átlagot meghaladóan érzékenyen érinti az egyes szakágazatokat. Ilyen az élelmiszeripar, ezen belül a konzervipar, a húsipar, az üdítőitalipar, a baromfiipar, a tésztaipar. Ezekben az ágazatokban több cég éves árbe vételében az orosz export meghatározó részarányt képvisel, ami önmagában is jelentős, de még jelentősebb, hogy érinti a háta mögött levő termelő, beszállító réteget. A kialakult orosz gazdasági helyzet következménye miatt először a konzerv- és tartósítóipa r képviselői jelentkeztek, hogy vevőik nem tudnak fizetni, ezért komoly nehézségeik alakultak ki. Az élelmiszeripari termékek esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével külön kialakított tárcaközi fórum az érintett vállalatokk al együtt, azok erőfeszítéseit is figyelembe vevő konkrét teendőkre terjeszti elő javaslatait. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes esetekben nehéznek ígérkezik piackonform eszközökkel utólagos megoldásokat találni, különösen azon cégek esetében, amelyek nem kötöttek biztosítást exportügyleteikre. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci viszonyok között a kormány csak enyhíteni, de egészen magára vállalni nem tudja egy ilyen válság pénzügyi következményeit, ezért fontos, hogy a vállalatok maguk is tegyenek meg min den lehetséges intézkedést. A Gazdasági Minisztérium irányításával megkezdődött annak összesítése, hogyan reagálnak a világgazdaság más résztvevői a fejleményekre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a reakció általában - a magyar vállalkozói viselkedéshez hasonlóan - a szállítások leállítása, illetve természetes következmény a kivárás. A külpiaci apparátus és a kereskedelmi szolgálat feladatul kapta az alternatív értékesítési lehetőségek keresését és felajánlását. Közzétettük, hogy az európai uniós, illetve CEFTAországokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kötött megállapodás alapján hol vannak kihasználatlan vámkontingensek. Számos egyéb konkrét intézkedéssel igyekszünk a válságot mérsékelni. Kérem válaszom szíves elfogadását. ( Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel hallom, hogy a kormá nyzat foglalkozik ezzel a problémával, de azért nagyon sokan úgy érezzük, nem eléggé a súlyának megfelelően kezeli ezt a helyzetet. Azzal is tisztában vagyunk valamennyien, hogy megnyugtató megoldást csak az orosz piac újraindulása hozhat, de addig is szük ség lenne átmeneti hitelek biztosítására a legyártott készletekre és a felvásárlás finanszírozására.
