Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Tóth Sándor és Tóth Károly (MSZP) - a gazdasági miniszterhez - "Lesz-e gyógyszer a magyar élelmiszeripari cégeket sújtó orosz válságra?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár:
1024 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Tóth Sándor és Tóth Károly, az MSZP képviselői, interpellációt n yújtottak be a gazdasági miniszterhez "Lesze gyógyszer a magyar élelmiszeripari cégeket sújtó orosz válságra?" címmel. Képviselő urat illeti meg a szó. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Igaz, hogy interpellációma t már több mint hat hete nyújtottam be, de sajnos aktuálisabb, mint valaha. A kormányzati állásfoglalással szemben, amely a külkereskedelem 5 százalékában jelölte meg az oroszországi válsághelyzettel kapcsolatos külkereskedelmi problémákat, a hazai élelmis zeripart lényegesen mélyrehatóbban érinti a válság, mint a gazdaság egyéb szereplőit. Igaz, hogy nemzetgazdasági exportunknak csak 45 százaléka irányul az orosz piacra, ám az élelmiszerágazatban általánosnak tekinthető a 20 százalék körüli részesedés, ső t vannak olyan ágazatok, mint például konzerv, tészta, baromfi, üdítőipar, de ide sorolhatnám a gyógyszeripart is, amelyeknél ezt messze meghaladó a keleti piac részesedése. Így például a konzervipar Oroszországba irányuló évi 300 millió dolláros export jának 70 százalékát érinti az orosz gazdaság összeomlása. A piac időszakos elvesztése súlyos veszteségeket idéz elő egyes vállalatoknál, ami felvásárlási és likviditási gondokat okoz a mezőgazdasági termelőknek is. Ezeknek az áruknak a többsége szezon jell egű áru; a gyártás megtörtént, és az áru raktáron van, valamint jelentős része most kerülne felvásárlásra és feldolgozásra. Egyes konzervipari cégek máris jelezték, hogy az átvett alapanyag értékét nem tudják kifizetni a gazdálkodóknak, és mindez láncreakc ióként nehezíti az amúgy is nehéz helyzetben levő mezőgazdasági termelők helyzetét. Ebben a helyzetben megítélésünk szerint kormányzati beavatkozásra van szükség, különben az érintett élelmiszeripari társaságok döntő többsége fizetésképtelenné válik, az é lelmiszeriparban elbocsátásokra kerül sor, a termelők és beszállítók pedig teljesen ellehetetlenülnek. Különös jelentőséggel bír az általunk kért kormányzati beavatkozás a konzervipari kapacitások szinten tartása érdekében, ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozásunknál az elkövetkezendő évek valóságos feldolgozókapacitása képezi azt a kvótát, amelynek alapján európai uniós tagságunk esetén termelési kvótát és termelési támogatást fogunk kapni. Ebben a helyzetben meg kell akadályozni, hogy az orosz válsá g miatt cégek, elsősorban konzervgyárak, baromfifeldolgozók, üdítőitalt és tésztát gyártó üzemek tömegesen csődbe vagy csődközeli helyzetbe kerüljenek. Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat: mit kíván tenni a magyar élelmiszeripart ért megrázkódtatás enyhítésére? Ugyanis a most meghozható döntések a magyar élelmiszeripar jövőjét dönthetik el. Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra dr. Fónagy János gazdasági minisztériumi államtitkár válaszol. DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a kérdés aktuális, hiszen a magyar gazdaságot, mint a többi nyitott, exportra termelő gazdaságot alapvetően érintik a környezetében váratlanul megjelenő hatások. Azt azonban joggal elmondhatjuk most is, hogy a magyar gazdaság globális folyamatát nem rendítik meg az említett események, hiszen mint ahogy ön is említ ette, ez összességében 45 százalékot jelent. A magyar export '97ben mintegy 970 millió dollár volt, a teljes kivitel 5 százaléka. '98ban az első nyolc hónapban szállításaink értéke 566 millió dollár volt, amely
