Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 2 (4. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
202 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat politikai, szakmai természetű indokolásába, érvelésébe, az ezzel kapcsolatos kérdésekbe nem kívánok belebocsátkozni. Felszólalásra azért jelentkeztem, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan felmerült alkotmányjogi és általában jogi termés zetű aggályokkal foglalkozzam. Még mielőtt ebbe belekezdenék, legyen szabad - ha már a jognál tartunk - egy észrevételt tennem, ami itt ügyrendi javaslat kapcsán merült föl, és Balsai István képviselő úr az MDF képviseletében tulajdonképpen érintette is ez t; nevezetesen, hogy ha nem a kormány az előterjesztő, akkor a kormány jogosult észrevételt tenni a törvényjavaslatra, és az ügyrendi javaslat azt tartalmazta, hogy ez az észrevételezés nem történt meg. Helyesen mutatott rá Balsai képviselő úr, hogy itt va n - mondta akkor még tényszerűen is helyesen - Kökény Mihály népjóléti miniszter úr az ügyvezető kormány képviseletében, és megtehette volna az észrevételt. Erre most azért térek ki, mert most már nincs itt Kökény Mihály népjóléti miniszter úr, és ennek az ért van jelentősége, mert a Magyar Szocialista Párt frakciója élhetett azzal az egyébként ritkán alkalmazandó eszközzel, hogy kivonult az ülésről és távol maradt, de az ügyvezető kormány képviselője szerény véleményem szerint ezt egyszerűen nem tehette vol na meg. Hogy pontosan miről van szó? Hadd idézzem az alkotmány 39/B. §át, amelynek értelmében az ügyvezető kormány az új kormány hivatalba lépéséig a kormány jogkörét teljes jogkörrel gyakorolja, két kivétellel: nemzetközi szerződést nem köthet, illetőleg rendeletet csak halaszthatatlan esetben és a törvény felhatalmazása alapján alkothat. De minden egyéb tevékenységét illetően az ügyvezető kormány teljes jogkörrel - és hadd tegyem hozzá, teljes felelősséggel - látja el a kormány teendőit, és ez akkor is í gy van, ha már tudjuk azt, hogy várhatóan néhány nap múlva az ügyvezető kormány helyébe új kormány lép teljes jogkörrel, Orbán Viktor miniszterelnök úr vezetésével. Azért is tettem ezt szóvá, mert a Házszabály 45. § (4) bekezdése viszont kifejezett kötelez ettséget tartalmaz a kormány tagjai részére. Nevezetesen: ők az ülésen akkor is kötelesek részt venni, ha nem a kormány az előterjesztő; akkor nevezetesen az a miniszter, aki tárca szerint az ügyben érintett. Mivel az alkotmányban ez a kötelezettség nincs kivéve az ügyvezető kormány kötelezettsége alól, pillanatnyilag kötelességszegéses miniszteri magatartással állunk szemben. Ezt csak a tényszerűség kedvéért szögezem le, hozzátéve, hogy ezek szerint ez a törvényjavaslat úgy fog elfogadást nyerni, hogy a sz ocialistaszabaddemokrata kormány ezzel a törvénnyel szemben egyet nem értő véleményt nem nyilvánított, holott tehette volna. Ennyit erről a kérdésről külön. És akkor most nézzük a kérdéssel kapcsolatosan felvetett alkotmányjogi aggályokat; nevezetesen, ho gy az előterjesztők javaslata nem felelne meg valamilyen tekintetben az alkotmányos követelményeknek. Nos, vegyük elő az alkotmányt, illetőleg vegyük elő az Alkotmánybíróság 16/1998as határozatát, és nézzük meg, vajon mit mond az alkotmány, illetőleg az a lkotmánybírósági határozat ezekről a kérdésekről! Kérem szépen, az alkotmányban a társadalombiztosítási önkormányzatokról egy árva szó nincs! Sőt arról sincs az alkotmányban rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás működéséről miképpen kell gondoskodni. Ez t a körülményt az Alkotmánybíróság határozata is megemlíti. Idézem az indokolás 2. pontját: "Az alkotmány nem rendelkezik a társadalombiztosítási önkormányzatról." Folytatom: "Nincs az államnak az alkotmányból folyó kötelezettsége a társadalombiztosítási ö nkormányzat létrehozására. Az államnak alkotmányból származó kötelezettsége ugyan a társadalombiztosítási rendszer szabályozása és ezáltal működtetése, de annak önkormányzatiságára vonatkozóan az alkotmány nem határoz meg követelményeket." Folytatom tovább az idézetet: "Az Országgyűlés szabad mérlegelési körébe tartozik, hogy figyelemmel a társadalmi, gazdasági, szervezeti és egyéb célszerűségekre, meghatározza a társadalombiztosítás irányítási, igazgatási rendszerét." Itt most megállok. Ezt tartalmazza, ti sztelt képviselőtársaim, az előterjesztés! Az előterjesztők megítélése szerinti társadalmi, gazdasági, szervezeti és egyéb célszerűségi szempontokra tekintettel előterjesztést, javaslatot tartalmaz a társadalombiztosítás irányítási és igazgatási rendszerér e nézve.
