Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 25 (2. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
18 de az ellenzék valamennyi képviselőcsoport ja tartózkodott attól, hogy érdemi módosító indítványt előterjesszen a vitában. Tettük ezt azért, amit legnagyobb örömömre a mai, ellenzéki képviselőtársaimmal lefolytatott alkotmányügyi bizottsági ülésen is magukévá tettek: azt mondták, hogy ez a mindenko ri kormány belügye, az Országgyűlés támogatja a mindenkori kormány szabad döntését abban, hogy az állampolgárok felhatalmazása alapján vállalt kormányzati kötelezettségét milyen formában kívánja lebonyolítani. 1994ben egyetlen módosító indítvány érkezett az akkor előterjesztett törvénytervezethez, nevezetesen: hiányzott az akkori előterjesztésből a végrehajtásra szánt határidő meghatározása. Ezt a Fidesz akkori frakcióvezetője, Szájer József képviselő úr terjesztette elő, és kérte a 120 napos határidő beép ítését a jogszabályba. Ez megtörtént, az akkori kormánykoalíció minden további nélkül eleget tett ennek a kérésnek, és így megítélésem szerint a lovagiasság szabályai szerint ez a jogszabály zökkenőmentesen, minden különösebb vita és módosítgatás nélkül ke resztülmehetett. (15.50) Ezzel a ponttal szeretném folytatni a mondanivalómat. Szájer képviselő úr pontosan kifejtette, hogy a ma meglévő minisztériumok hatáskörének meghatározására miért van szükség a további határidő re. Pontosan elmondta, hogy a rendelkezésre álló idő alatt azért nem lehet kidolgozni ezeket a hatásköri kérdéseket, mert a kormányalakításnak feltétele az, hogy a miniszteri meghallgatások minél előbb lebonyolódhassanak. Én nagyon örülök annak, hogy a Ház elfogadta azt a Házszabálytól való eltérést, hogy június 30án ebben a kérdésben érdemi döntés lehessen. Így viszont nem egészen értem, hogy mik azok az újabb és újabb módosító indítványok, amelyeket percenként kapunk meg. Tisztelt Országgyűlés! Ha valame nnyien azt valljuk, hogy közjogi értelemben az adott kormány a saját feladatának teljesítése érdekében a saját maga rendje szerint alakítsa át a kormányzati struktúrát, akkor azt hiszem, hogy ezt a lehetőséget valamennyiünknek biztosítani kell részükre. Én a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében nyilatkozom úgy, hogy a három képviselő úr által előterjesztett önálló indítványt természetesen támogatjuk. De szeretném most az elmondottakat itt abbahagyni azért, hogy a lehetőségekhez mérten - és engedje meg a tisztelt elnök úr, tudom, hogy ez új időkeret - reagálhassak majd az ellenzéki oldal esetleges ellenvéleményére. Nem kívánom megismételni a Szájer úr által elmondottakat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kovács László úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. (Juhász Ferenc: Frakcióvezetőnek hívják!) KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt is osztja a véleményt, miszerint alapvetően a kormány dolga meghatározni, hogy gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, hazai és nemzetközi céljai elérését milyen kormányzati struktúra szolgálja a legjobban. De mivel a minisztériumokról törvényt kell alkotni, megkerü lhetetlen az Országgyűlés, ahol viszont kizárólag érdemi és nem formális vitának van helye. A törvényjavaslatból egyértelmű: jóval több változtatást tervez most a koalíció a kormányzati struktúrában, mint amennyire 1994ben került sor. Akkor összesen egy m inisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szűnt meg, és ennek a feladatköre került át az Ipari és Kereskedelmi, illetve a Külügyminisztériumhoz. Nyilván ez a magyarázata annak, amit a Fidesz képviselője most felvetett, hogy akkor jóval kevesebb időt vett igénybe a vita - bár még nem tudjuk, hogy ez a vita mennyi időt fog igénybe venni , és hogy mindössze egy módosító indítvány született. Most a javaslat szerint megszűnik a Munkaügyi Minisztérium, feladatköre egy olyan új minisztériumhoz kerül, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amelyre nem nagyon akad példa a fejlett országokban. Kettéválik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az oktatási tárca mellett létrejön egy új intézmény, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, am ely - legalábbis
