Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 25 (2. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
19 elnevezése szerint - a megszűnő Művelődési és Közoktatási Minisztérium oktatáson kívüli feladatkörének döntő részét nem fogja át, nem veszi át. Kérdés, hogy ezek a területek hová kerülnek. A Népjóléti Minisztériumból létrejövő Egészségügyi Minisztérium hatásköre egyértelműnek tűnik. Az viszont már aggályos, hogy a többi feladat az új Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerül. A bizonytalanságot fokozza, hogy a jelenlegi környezetvédelmi és területfejlesztési tárca feladatai összesen hár om minisztérium között oszlanak majd meg. Ilyen nagyszabású átalakításra vonatkozó javaslat esetében természetesen érdeklődve és reménykedve vártuk az indoklást. Érdeklődve, mert a felelős döntéshez tudni kell, hogy miért van szükség ennyi változtatásra. T udni kell, vajon ettől áttekinthetőbben, hatékonyabban, eredményesebben, netán kevesebb költséggel dolgozike majd az új kormány. És reménykedve, hiszen a Fidesz saját bevallása szerint legalább másfél éve tudatosan készült a kormányzásra, a Független Kisg azdapárt pedig saját abszolút többségét is lehetségesnek, választási győzelmét pedig bizonyosnak tartotta, tehát elvárható volt, hogy átfogó, érvekkel alátámasztott elképzelése van a kormányzati struktúráról. És joggal reménykedhettünk részletes és meggyőz ő érvek felsorakoztatásában azért is, mert 1994. július 4én az ugyanerről a témáról folytatott parlamenti vitában éppen a Független Kisgazdapárt és a Fidesz szónoka kifogásolta az indoklás rövidségét. A Független Kisgazdapárt akkori elnöke, aki azonos a m ostani elnökkel, egyenesen a hatalmi gőg elképesztő megnyilvánulásának nevezte, hogy az előterjesztők nem mondják meg, miért csinálják a változtatást, vagyis miért kell megszüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát és feladatkörét az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, illetve a Külügyminisztérium rendelni. A Fidesz szónoka, aki ma a Fidesz frakcióvezetője, azt hangsúlyozta, hogy az indoklás hiánya nem pusztán technikai kérdés, hiszen így érvek hiányában az akkori szocialistaszabaddemok rata koalíció képviselői is pusztán szavazógépként támogathatják az előterjesztést. Így fogalmazott: "Azt gondolom, ez a pár szavas indoklás, amely a végén szerepel, egyszerűen szégyenletes a parlamentarizmusra nézve." A mostani előterjesztés indoklása így szól: "A Magyar Köztársaság előtt álló társadalmi, gazdasági és szociális kihívásokra adandó válaszok új kormányzati szerkezetet tesznek indokolttá". Ezt a meglehetősen szikár megfogalmazást (Derültség az MSZP padsoraiban.) még az sem gazdagítja számottev ően, hogy az azt követő mondat mindenfajta részletezés nélkül említi indokként - idézem : "az elmúlt évek kormányzati tapasztalatait". (Taps, derültség a bal oldalon.) Szeretném megjegyezni: 1994ben Kuncze Gábor az előterjesztők nevé ben elismerte a hibát, és elnézést kért az ellenzék által kifogásolt rövid indoklás miatt. A javaslat áttekinthetőségét tovább rontja, hogy nem tudni, hány tárca nélküli minisztere lesz az új kormánynak, és az ő hatáskörük hogyan módosítja a most javasolt minisztériumok feladatait. A kormányzati szerkezetet a világ minden fejlett demokráciájában a kormányprogramban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazítják. Lehet, hogy ez most is így történt, de a kormányprogramot nem ismerjük. 1994ben egyszerűbb vol t a helyzet. Nemcsak azért, mert az akkori koalíció mindössze egy módosítást javasolt a kormányzat szerkezetében, de azért is, mert a vita idején már ismert volt a részletes koalíciós megállapodás, amelynek kimunkálása a programok összehangolásával kezdődö tt és a posztok elosztásával végződött. Most ez fordítva történt. (Derültség az MSZP padsoraiban.) A koalíciós tárgyalások időtartamának döntő részét a tisztségek elosztása vette igénybe. A Szocialista Párt azért is tartja aggályosnak a kormányzati struktú ra ilyen nagy mértékű és a részletes indoklás hiánya miatt ötletszerűnek tűnő átalakítását, mert ez hónapokra, pontosabban 120 napra lényegében megbéníthatja az apparátus munkáját. Kérdés: veszíthete 120 napot a közigazgatás a költségvetés elkészítésének időszakában? A Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja nem kívánja akadályozni a kormány megalakulását, az előterjesztést azonban egyrészt annak átgondolatlansága miatt - amit igazol az is, hogy még ma is változott az egyik
