Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
101 Különösen sajnálatos az, hogy az országgyűlési határozati javaslatba ismeretlen, eddig nem definiált fogalmat próbál behozni. Selmeczi képvise lő asszony említette, hogy a legutolsó határidő a kormány számára november 30., mármint hogy november 30ig kell beterjesztenie a szükséges törvényjavaslatokat. Ez mutatja, kedves képviselőtársak, hogy igazából az előterjesztők nem gondolták komolyan azt, amit megfogalmaztak, mert ha komolyan gondolták volna, hogy 1999re mindaz megvalósuljon, amit ők az országgyűlési határozati javaslatba beleírtak, akkor ilyen határidőt felelősen nem írnak bele az országgyűlési határozati javaslatba. Mindenki tudja, hogy van egy érvényes államháztartási törvény, és ha azt akarjuk, hogy valami a jövő évi költségvetésben megvalósuljon, akkor az érvényes államháztartási törvény szerint azokat a törvényeket legkésőbb november 15ig nemhogy be kell terjeszteni, hanem el kell fo gadni. Azt gondolom, hogy most ez az országgyűlési határozati javaslat arra jó, hogy - elindítva az önkormányzati választásokra való felkészülést - azt mondja a Fidesz, hogy teljesítettük - mint ahogy erre Selmeczi Gabriella képviselő asszony utalt - válas ztási ígéreteink egy részét, ki lehet pipálni. Eljön az önkormányzati választás, itt még nem jelenik meg semmiféle konkrét törvényjavaslat, és majd utána látjuk a költségvetési vitában, hogy mi is valósult meg. Ha már nem tekinthetünk el a választási progr amtól - többen visszaidézték a Fidesz választási programját , érdemes rávilágítani, hogy a választási programhoz képest ez az országgyűlési határozati javaslat milyen visszalépéseket tartalmaz. Ahogy Mádi képviselő úr utalt rá, itt most már egy prioritás lett felállítva. Mihez képest priorizál a Fidesz? A választási programjához képest? Szeretném felidézni azt a négy pontot, amely most tulajdonképpen megjelenik ebben az országgyűlési határozati javaslatban. A Fidesz 14. pontja azt mondja, hogy "a családi p ótlék minden gyermek után járni fog, értékének megőrzése érdekében éves emelkedését automatikussá tesszük". Hol található az országgyűlési határozati javaslatban ez az utóbbi kitétel, amelyet Béki Gabriella képviselő asszony többször felvetett a vitában? V ajon most már miért nem volt fontos az értékmegőrzés a Fidesz számára? Miért nem írta be ezt az országgyűlési határozati javaslatba? A 15. pontot is idézhetem: "A családi pótlékot az iskoláskorú gyermekek esetén támogatásként biztosítjuk." Ezt mondja a Fid esz választási programja. Az országgyűlési határozat ugyanakkor nem szól arról, hogy az iskoláztatási támogatás is alanyi jogon járe vagy sem annak is, aki iskoláskorú, de valamilyen ok miatt nem jár iskolába. A 13. pont azt mondja a választási programban, hogy "a gyed visszaállításával egyidejűleg egységes anyasági ellátást biztosítunk". Mekkora különbség a választási programhoz képest a most megjelent országgyűlési határozati javaslat! Most már csak a gyes kit erjesztéséről beszél. A 12. pont: "A családi típusú adózás érdekében első lépésként bevezetjük a gyermekek és más eltartottak utáni adókedvezményt." Miért szűkült le az intézkedéscsomag? Ki adott erre ma itt a kormányzó pártok oldaláról, részéről bármilyen magyarázatot? Bár a Fidesz szeretné elhitetni a választókkal, hogy elkezdődött a választási ígéretek beváltása, kedves képviselőtársak, tételesen igazolható, hogy az országgyűlési határozati javaslatból ez nem következik. Ne keltsen senki hamis illúziókat a polgárokban! Először is: nem igaz, hogy az országgyűlési határozati javaslattal teljesül a Fidesz vagy a többi kormányzó párt négy választási ígérete. Másodszor: ha beteljesülne az, amit az országgyűlési határozati javaslat tartalmaz, akkor először is a bevallott jövedelmek alapján a 10 százalék felső jövedelmi sávba tartozókat mindenképpen kedvezményezné - nem kizárt, mert erről nem szól az OGYhatározat, hogy ezt vajon a 90 százalék rovására teszie; másodszor a szociális ellátórendszer bonyolult rends zeréből kiemel néhány elemet, ezeket megváltoztatva nem mond semmit a többi elemről, és nem ad garanciát a megváltoztatott elemek értékállóságára sem; harmadszor pedig a jövedelemadóval nem rendelkezők - feltehetőleg ezek éppen a szociálisan legrászorultab bak - számára nem ad semmilyen kedvezményt.
