Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 25 (340. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megvitatására, a kormány által eddig folytatott és folytatandó tárgyalásokra és azok várható hatásainak vizsgálatára" című politikai vita - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
929 intézkedési tervek születnek. Végrehajtásra kerül a Duna mellékágait is érintő szennyvíztisztítási p rogram tekintetében egy aktualizált megállapodás, valamint a '90ben kötött megállapodás alapján működtetett monitoringrendszer módszertani alapjait fölhasználva egy közös környezetvédelmi mérőmegfigyelésértékelő rendszer létrehozása elengedhetetlen a mű működtetése szempontjából. A vízlépcsőrendszer működtetése a környezetvédelmi garanciák figyelembevételével történik, és mint ahogy mondtam, a mindenkori üzemrendet a monitoring rendszer eredményeinek azt megfelelően optimalizálva kell végrehajtani. Szeret ném elmondani, hogy az eddigiekben a szlovák fél hajlandónak mutatkozott ezen környezetvédelmi elkötelezettségek jelentős részében engedményeket tenni, illetve a magyar oldallal megállapodni. A Duna elterelését követően egyébként a magyar fél vizsgálta az elterelés követelményeit, és a '95ben megkötött megállapodás alapján közös méréseket és monitoring vizsgálatokat indított. A célunk az volt, hogy ezeket a méréseket kiterjesszük; a kiterjesztést térben és tartalmi értelemben is megfogalmaztuk. A térben az t jelenti, hogy a Rajkától Budapestig terjedő Dunaszakaszra kell vonatkozzon a monitoring, azért, mert a vízszennyező forrásokat föl kell tárni ezen a területen, ellenkező esetben alsó helyzetünkben komoly környezeti károkat szenvedhetünk. Ez tartalmi ért elemben pedig azt jelenti, hogy mindazon indikátorokat, amelyek a vízminőségben, a vizes élőhelyekhez kapcsolódó szárazulatokon bekövetkező változások kimutatására alkalmasak, a monitoring részévé kell tenni. A szakértő delegáció a szakmai, tartalmi kérdés ekben megegyezett, így megegyezés született a mintavételi helyekről - ezeket térképeken is rögzítettük, és jegyzékbe foglaltuk , a vizsgálandó komponensekről, a vizsgálatok gyakoriságáról, módszereiről, a közös értékelésről. A rendszer gyakorlatilag közös en üzembe helyezhető, ezt a szlovák fél elfogadja. Fontos, hogy a környezeti hatásvizsgálat kérdésében milyen változások mentek végbe a '77es szerződés óta. Azért is fontos ez, mert mint idéztem, a hágai bíróság e tekintetben arra íté li a feleket, hogy ezeket a legmodernebb eszközrendszereket alkalmazzák a megegyezés során. A környezeti hatásvizsgálatok összehasonlításnál magyar oldalról természetesen a '95. évi környezetvédelmi törvény, illetve a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szó ló jogszabály volt az irányadó, amelyet ez a parlament fogadott el, és amely tekintetében fölhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy ezek azok a közös értékek, amelyek Magyarország pozícióját egészen más színben tüntetik föl, hiszen sem '77ben, sem a felmond ás idején, sem pedig a tárgyalások legelején nem volt magyar környezetvédelmi törvény, amire például visszahivatkozhatnánk, aminek alapján Szalay Gábor képviselő úr kérdéseinek egy csomó elemére teljesen egyértelmű válasz kereshető. Szükséges volt azonban megnézni azt, hogy a szlovák oldalon milyen jogszabályok irányadók a környezeti hatásvizsgálat kérdésében, és azt találtuk, hogy lényegét tekintve nagyon komoly eltérés a két hatásvizsgálati rendszer között nincs. Ennek értelmében tehát lehetőség van arra, hogy a már elkészült tervet a létesítmények környezeti hatásának közösen egyeztetett metodikája alapján a környezetvédelmi hatásvizsgálat oldaláról ellenőrizzük - méghozzá közös metodika alapján ellenőriztük. Egyeztetett módszertant készítettünk tehát arr a vonatkozóan, hogy hogyan értelmezzük ezen környezeti hatásvizsgálatok közös eredményét, és mindkét fél természetesnek tartja azt, hogy bármilyen típusú megállapodás végrehajtása tekintetében a környezeti hatásvizsgálatok eredménye visszahat az eredeti me gállapodásra. E tekintetben nem működtethető olyan mű, amely bármely ország - akár Szlovákia, akár Magyarország - környezeti hatásvizsgálati joga alapján végrehajtott hatásvizsgálata azt mutatja, hogy az a megépítendő mű környezetvédelmi szempontból káros. (10.30) Szeretném elmondani azt is, hogy a csúcsra járatás tekintetében komoly nézetkülönbségek vannak a két fél között. De azt is szeretném elmondani, ne használjuk ezt, hogy "csúcsra járatás", anélkül, hogy nem tesszük hozzá, az milyen léptékű és milyen mértékű. A csúcsra járatás egy energetikai fogalom, ennek az ökológiai értelmű változata azonban abban fogalmazható meg, hogy a
