Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
93 háttérbe szoruljon. A gazdaság szerkezetének módosítása, a gazdaság tényleges fejlesztése nélkül - éppen a strukturális elmaradottság miatt - nem számíthatunk tartós sikerre. Az eddig elmondottak miatt tartom nagyon fontosnak a területfejlesztési koncepció alapos megtárgyalását és minél előbbi elfogadását. Ez ad alapot arra, hogy megvalósuljon a programfinanszírozás, a hosszú távú koncepció alapján megvalósuljon egy középtávú program, és megindulhasson a rövid távú tervek elkés zítése. Az országos koncepció képezi az alapját a regionális koncepcióknak, programoknak és terveknek, és ez a koncepció kíséreli meg összehangolni az ágazati koncepciókat, egyúttal építkezve is mindezekre. Itt részleteket, hangsúlyokat, sőt prioritásokat is lehet - sőt kell is - nyilván vitatni. Bármilyen változtatás azonban új vitapontokat nyit meg, ami természetesen nem lehet baj és gátja sem lehet semmilyen változtatásnak. Úgy gondolom, hogy a koncepció van annyira rugalmas, hogy kezelhetővé teszi ezek et a felvetéseket, esetleg későbbi hangsúlyeltolódásokra, az ütemezés változtatásaira is lehetőséget ad. Felszólalásom második részében a korábban elhangzottak közül szeretnék néhány felvetést én is aláhúzni, más felvetéseket pedig vitatni szeretnék. A me zőgazdasági bizottság előadója említette, hogy az agrárkerekasztal vitája során elhangzottakat is hasznosítani lehetne. Ezzel én is a legmesszebbmenőkig egyetértek, annál is inkább, mivel Heves megyében is - ahonnan jöttem - az agrárium igen fontos szerepe t játszik, ráadásul elég nagy a rurális térségek és a mezőgazdasági szempontból elmaradott térségek aránya. Főleg ezeken a területeken, így a megye déli és legészakibb részein igen magas a munkanélküliség is. Az SZDSZ vezérszónoka, Szentkuti képviselőtársa m említette, hogy jelenleg területfejlesztés helyett a pénzek újraosztása történik. Sajnos, így igaz. Általánossá kell tenni, hogy az általa is említett programfinanszírozás valósuljon meg, vagyis a fejlesztési pénzek struktúraváltást eredményezzenek. A te lepülés- és infrastruktúrafejlesztés ne pusztán cél legyen, hanem eszköz a valódi fejlesztésekhez, a strukturális változások előidézéséhez, hisz hosszú távon csak ez hozhat lényegi változásokat. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a döntéshozatalban példá ul a gazdasági élet szereplői - a gazdasági kamarák, a munkaadók és a munkavállalók képviselői - is részt vesznek; bár nekik is tudniuk kell, hogy a munkahelyteremtés sem hoz önmagában megoldást, hisz - még egyszer mondom - valódi szerkezetváltozások nélkü l a munkanélküliség, az elmaradás is újratermelődik. A Fidesz vezérszónoka említette, hogy nagyon fontos az ország polgárainak, intézményeinek, önkormányzatainak felkészítése az európai intézményekkel való jogharmonizációra. Teljes mértékben egyetértek vel e. Milyen kár, hogy egy másik vezérszónokuk a földtörvény vitája során nem gondolt erre a jogharmonizációra! Ez persze nem meglepő, hisz más ellenzéki pártok sem vették figyelembe itt a jogharmonizáció kérdését. Utalnék itt a Fidesszel most már szoros szöv etségben fellépő MDF elnökére, aki Brüsszelben és a magyar parlamentben egészen eltérően közelítette meg a földkérdést - de ez egy kitérés volt. Az MSZP vezérszónoka említette az információs rendszer fontosságát és hiányosságait. Én is elengedhetetlennek t artom egy pontos és hatékony monitoringrendszer kialakítását, amelynek visszajelzései alapján hatástanulmányok, visszaigazolások készülhetnek a területfejlesztés eszközrendszerének hatékonyabbá tételéhez, céljainak esetleges módosításához. Torgyán doktorna k egyetlen felvetésével szeretnék röviden foglalkozni. Vezérszónokként közel tíz percen keresztül fejtegette, miszerint a privatizációs többletbevételeket nem adósságtörlesztésre, hanem áfacsökkentésre, lakásépítésre és az M3asra kellett volna fordítani. Az adósságtörlesztés tette lehetővé különben, hogy '97ben például 700 millió dollárral kevesebb kamatot kellett adósságaink után fizetni. Ez a plusz pénz évente jelentkezik, és évente fordíthatjuk, mondjuk, a gazdaság fejlesztésére vagy infrastruktúrára. Mellesleg említeném, hogy amikor a parlamentben a '95ös költségvetés módosító javaslatainál a KellerGaáljavaslatról szavaztunk, akkor a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt frakciója, Torgyán doktorral az élen, egy emberként kiállt
