Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
879 választásokra való felkészülés hevében ne kergessünk illúziókat, és ne tegyünk felelő tlen ígéreteket sem. A kormány kész megadni minden szakmai segítséget ehhez a munkához. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm államtitkár úr felszólalását. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságok elnökeit, akarnake előadót ál lítani. Götzinger Istváné a szó. DR. GÖTZINGER ISTVÁN , a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Béki Gabriella és Szigeti György képviselőtársaink önálló indítványaként benyújtott, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslatot a szociális és egészségügyi bizottság február 4i ülésén 14 támogató szavazattal és 1 tartózkodással általános vitára ajánlotta. A bizottsági vitában elhangzottakat összefoglal va arról kell szólnom, hogy a Népjóléti Minisztérium szándékai és érvei ellenére a bizottság miért támogatta ennek a törvényjavaslatnak a napirendre tűzését. Ahogy hallottuk - s elnézést, hogy több dolgot megismétlek a Szigeti György képviselőtá rsunk és az államtitkár úr által elmondottakból , a Népjóléti Minisztériumban közel egy éve folyik a törvény előkészítése. A minisztérium, illetőleg a kormány szándéka és ígérete szerint még az elmúlt év őszén került volna benyújtásra az Országgyűlés elé a törvényjavaslat. Ez a szándék utóbb úgy módosult, hogy a törvényjavaslat a tavaszi ülésszakra került benyújtásra, később pedig úgy, hogy a következő parlamenti ciklusra marad a feladat. Novemberben elkészült egy kodifikált törvényjavaslat, amely közigazg atási egyeztetésre került. A még nyitott kérdések megvitatása és a közigazgatási államtitkári egyeztetés alapján a Népjóléti Minisztérium a törvényjavaslatot félretette - ez az a törvényjavaslat, amelyet képviselőtársaink benyújtottak , és egy új koncepci ót készített. A félretett javaslathoz képest az új koncepció szélesebb személyi kört érint, és a fogyatékos személyeken túl az egészségkárosodottakra is vonatkozna. Eltérés van a fogyatékosok támogatásának mértékében - az öregségi nyugdíj mindenkori legkis ebb összegének 80 százaléka helyett 60 százaléka , és eltérés van abban is, hogy a koncepció már nem tenné lehetővé a fogyatékosjogok per útján történő érvényesítését. A Népjóléti Minisztérium álláspontja szerint a törvényjavaslat benyújtása ellen szólt a z is, hogy nem készült még hozzá hatástanulmány a törvénnyel kapcsolatos költségkihatásokról, és nem volt a kérdésben megfelelő társadalmi vita. A minisztérium úgy érzi, csak olyan kötelezettségeket vállalhat a kormány vagy az állam, amelyeket teljesíteni tud. A minisztérium érveivel szemben a bizottság figyelembe vette, hogy már az elmúlt parlamenti ciklusban is, de ebben a ciklusban is elkötelezte magát az Országgyűlés és a kormány a törvény megalkotására. Magyarországon körülbelül félmillió embert érint, és évtizedek óta nem foglalkozott törvényhozás a fogyatékosok ügyével. 1981ben volt a rokkantak nemzetközi éve, azóta viszonylag széles körben ismertté váltak azok a problémák, amelyek megoldásában az államnak elodázhatatlan feladatai vannak. Azóta halog atjuk, hogy eleget tegyünk ezeknek a kötelezettségeinknek. Ha tovább halogatjuk, nincs semmi garancia arra, hogy a következő ciklusban nem sorolódike újra hátrább a törvény megalkotása más fontos feladatok miatt. A fogyatékosok jogait és esélyegyenlőségét szolgáló törvénynek, a hozzá kapcsolódó habilitációs és rehabilitációs rendszer kiépítésének sokkal szélesebb társadalmi hatása van, mint ahány embert közvetlenül érint. A mindennapi életben egy másfajta magatartást, egy másfajta kultúrát igényel és alakí t ki az emberi kapcsolatok számtalan területén. Mindezek olyan kérdések, amelyekről hosszú ideje folyik egyfajta társadalmi vita az érdekeltek körében, és ez egy olyan törvényjavaslat, amely a nemzetközi tapasztalatok szerint is nem csupán társadalmi, hane m gazdasági hatásában is pozitív.
