Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
880 (20.50) A vita lehetőséget teremt arra, hogy a benyújtott javaslatot a Népjóléti Minisztérium véleményének figyelembevételével módosítsuk. Mindezeket a szociális bizottság értékelte és ezek alapján nem csupán racionális me ggondolásból, hanem erkölcsi elkötelezettségének is eleget téve támogatta a törvényjavaslat napirendre tűzését. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm képviselő úr felszólalását. Kérdezem, kíváne még felszólalni valaki. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, az SZDSZből. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségek és reménykedések között viaskodva tesszük az utolsó utáni erőfeszítéseket ennek a törvénynek a megszületése érdekében. Szi geti György képviselőtársam kitűnően összefoglalta az előzményeket is és ennek a benyújtott törvénytervezetnek a tartalmát, úgyhogy ezen a késő esti órán én nem akarok ezzel kapcsolatban ismétlésekbe bocsátkozni, sokkal inkább érzem feladatomnak, hogy reag áljak az államtitkár úr által elmondott néhány kijelentésre. Ő azt mondja, hogy a koncepcionális vita nem zárult le, jóllehet törvényszöveget kodifikálni akkor kezdett a tárca, amikor tavaly nyáron egy egyébként kitűnő koncepciót alaposan megvitattunk, és úgy értelmeztük a helyzetet, hogy egyetértés van közöttünk. Ennek következtében készült el a kodifikált szövegtervezet ősz végére, november végére. Kinyitható természetesen az a kérdés, hogy kikre is vonatkozzon ez a törvény, a fogyatékosokra, az egészségk árosodottakra vagy mind a két csoportra. Azt gondolom, hogy ez a vita, az államtitkár úr ezen fölvetése - mintha a kormánynak arra lenne igénye, hogy többek számára szóljon ez a törvény és többet nyújtson ez a törvény - itt és most oda vezet, hogy ne adjun k végül is senkinek semmit. Szigeti György képviselőtársam szólt arról, hogy miért válik a törvény parttalanná és bizonyos fokon értelmetlenné, ha belekeverjük az egészségkárosodás fogalmát, hiszen itt bejön egy csomó betegcsoport, aminek tényleg egészen m esszire nyúló következményei lehetnek. Igazán igény arra, hogy fogyatékos emberek jogait szabályozzuk és hogy ezzel kapcsolatban alkossunk törvényt, évek óta létezik, lehet mondani, hogy évtizedre visszanyúlik. Következésképp azt gondolom, hogy azokkal az érvekkel, amikkel most államtitkár úr előállt, gyakorlatilag az idők végezetéig el lehet húzni valamilyen törvény megszületését, hiszen koncepcionális kérdést időről időre mindig ki lehet nyitni, és áldozataivá válunk egy halogatási folyamatnak. Rám nagyon disszonánsan hatott, hogy éppen az államtitkár úr emlegetett holmi kampányszempontokat, éppen az államtitkár úr fogalmazta meg, hogy kerüljük el a formális látszatmegoldásokat, miközben néhány gondolattal korábban maga tett arra javaslatot, hogy ha már mu száj törvényt csinálni, akkor vegyük ki belőle a tartalmát. Tudniillik arra hivatkozott - ami az írásban már benyújtott módosító indítványok indoklásában visszatérőleg szerepel , hogy az esélyegyenlőségről szóló törvényjavaslatnak, a rokkantak, a megválto zott munkaképességűek ellátásairól szóló törvénytervezetnek egymásra épülő, egymást kiegészítő törvényként kell megszületni. Szóval, mi várjunk most a rokkanttörvényre. Azt gondolom, ha az egyik törvény vár majd a másik törvényre, egy olyan folyamat indul el, amikor nem látjuk, hogy tényleg milyen időintervallumon belül jutunk el már valamilyen cselekvő lépésig. Államtitkár úr azt mondta, hogy kerüljük el a látszatmegoldásokat de azt tartanám igazán látszatmegoldásnak, ha ennek a törvénynek most azt a kis, pici tartalmát is kibeleznénk, és úgy áldanánk meg a törvényt. Következésképp valóban úgy érzem, hogy nagyon nagy szükség van arra a hatpárti egyeztető tanácskozásra, amire ma reggel a házbizottsági ülésen a Szabad Demokraták Szövetsége indítványt tett, ho gy csütörtökön üljön le a hat párt, és beszélje meg, mik azok a