Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 24 (339. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
874 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról sz óló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának a megkezdése . Béki Gabriella és Szigeti Györg y önálló indítványát T/5374. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szigeti György képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója : (Nem működik a mikrofonja.) Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Egy kis türelmet, képviselő úr! Kérem a képviselő úr gépét bekapcsolni! (Megtörténik.) Tessék, képviselő úr! DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! A fogyatékos személyek jogairól, esélyegyenlőségük biztosításáról szól ez a javaslat. Három dologról szeretnék beszélni: a törvényjavaslat előzményeiről, ismertetni a törvény tartalmát és néhány, időközben felmerült gondot megoszt ani a Házzal. Erre a törvényjavaslatra mintegy évtizede várnak a fogyatékos emberek; akarják, többször kifejezték, hogy helyzetükkel foglalkozzon a parlament. Én ezúton szeretnék köszönetet mondani a parlamentnek, hogy ennyi év után tárgyalásba vette ezt a törvényjavaslatot, és ismét felcsillant a remény, hogy törvény szülessen a fogyatékos emberek jogairól. Mekkora ez a társadalom, amelyik várja ezt a törvényt? Mintegy ötszázezer emberről van szó, és a törvény melléklete meghatározza ezt a kört is. Fogyaté kosoknak azokat tekinti, akik a mai jogszabályok szerint annak minősíthetők. Mely csoportok ezek? A siketek, a mozgáskorlátozottak, az értelmi fogyatékosok, az autisták és a vakok. Nagy számban élnek a társadalomban, elzártan, kevésbé tudnak megjelenni a t ársadalom nyilvánossága előtt, és reményeink szerint ez a törvény a társadalmi életbe való beilleszkedésüket segíti elő. (20.20) Először 1993ban, a múlt ciklusban került a parlament elé egy törvényjavaslat, Solt Ottíliával terjesztettük be, amely törvényj avaslatot a parlament az idő rövidsége miatt már nem tudott tárgyalni. Több év törvényelőkészítő munka után végül is elkészült a normaszöveg a Népjóléti Minisztériumban a fogyatékos személyek jogairól. Vártuk, hogy kerüljön a parlament elé is, az szerepel t a törvényalkotás programjában, a kormány ígérte a januári beterjesztést. Mivel ez elmaradt, akkor karoltuk fel képviselőtársnőmmel és juttattuk a parlament elé ezt a javaslatot, amely szó szerint megegyezik a kormány javaslatával. Én ezt most megköszönöm a parlament túlnyomó többségének, annak a 82 százaléknak, amelyik a sürgős tárgyalás mellett döntött és annak a többségnek, amelyik a napirend kiegészítéseként ma ezt a tárgyalást megindította. Miről szól ez a törvény? A törvény lényegében három blokkra t agolható: az első rész a fogyatékos személyek jogaival foglalkozik, a középső rész az intézményrendszerrel, a harmadik rész az ellátórendszerrel. Azért tekintjük magunkénak ezt a törvényjavaslatot, mert visszaköszön a korábbi javaslatunk, beépült ebbe az i ndítványba. Ez egy közepes terjedelmű törvény, amely negyvenkét paragrafusból áll. Nyitottak vagyunk arra, hogy a törvényt jobbító, teljesebbé tevő módosító javaslatokat befogadjuk. Az első, jogokkal foglalkozó rész az alkotmányból eredeztethető. Az alkotm ány biztosítja az állampolgároknak a jogegyenlőséget, és ez természetesen megvan a fogyatékos személyek
